A Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet rövid története

Szalárdot, mint a környék legnagyobb községét, néhány más Bihar megyei községgel (Bihardiószeg, Bihar) együtt szemelte ki Kornya Mihály arra, hogy ott missziómunkát kezdjen, hogy később a gyülekezet megerősödve a vidék missziós központjává váljon. Kornya Mihály már 1886-ban felkereste Szalárd községet, hogy idejében alapot vethessen a baptista missziónak. Első látogatása során szépszámú hallgatóság előtt hirdette az evangéliumot.

Hallgatóit hívta a megtérésre, és a hitvalló bemerítés gyakorlására buzdította. Ez a próbálkozása sikertelennek bizonyult: Kornya Mihály az éjszakát a falu melletti szérűn egy szénakazal tövében töltötte. Közel öt évnek kellett eltelnie, hogy folytatódhasson az elkezdett munka Szalárdon. Ebben az időszakban Szalárdnak 1913 magyar ajkú lakosa volt.

A bihardiószegi és hegyközszentimrei testvérek segítségével újra elkezdték az úttörő munkát Szalárdon Kornya Mihály vezetésével, aminek 1891-ben meg is lett az eredménye. 1891. november 12-én nagyszámú nép előtt a Berettyó folyóban, az egykori Adorján vár mellett újszövetségi bemerítésben részesült Kornya Mihály által a szalárdi gyülekezet első 12 alapító tagja. A gyülekezet irattárában található a korabeli anyakönyv Baptisták – anyakönyv a felvettekről címmel. Az ebben található adatok szerint az alapító tagok névsora a következő:

1. Kerekes András 7. Sípos Imre
2. Szabó Zsuzsánna 8. Elek György
3. Farkas Zsigmond 9. Veres Sára
4. Pál Sándor 10. Lőrinczi Mihály
5. Varga Dániel 11. Elek Juliánna
6. Kocsis Sándor 12. Erdőháti Károly

A kezdeti nehézségek után a következő években bemerítések sora és a bemerítést önként kérők sokasága követte példájukat.

1. 1891. november 12-én 12 személy – Elek György csoportja
2. 1892. október 14-én 13 személy – Kocsis István csoportja
3. 1893-ban 22 személy – Bozsódi Zsigmond és Deák Sándor csoportja
4. 1894-ben 21 személy – id. Király András csoportja
5. 1895. július 11-én 9 személy – Kerekes Margit csoportja
6. 1897. június 7-én 6 személy – id. Elek Lajos csoportja

Kornya Mihály által bemerített megtérők, akik a szalárdi gyülekezet tagjai lettek 1897-ig, összesen 83 személy.

A gyülekezeti összejöveteleket Ilyés Lajos Danca-parti házánál tartották, de a megnövekedett taglétszám miatt elhatározták, hogy imaházat építenek. 1896-ban Pál Sándor által erre a célra a gyülekezetnek ajándékozott üres telekre Papp József vezetésével egy év alatt felépült az imaház, amit 1897-ben ünnepélyes keretek között meg is nyitottak. Ezt követően a közösség tovább fejlődött, és az évek során újabb bemerítések következtek.

1904-ben a faluban tűzvész pusztított, sok ház leégett, ezek között több gyülekezeti tag háza is. Ennek ellenére komoly anyagi áldozatok árán a gyülekezet az erdélyi baptista gyülekezetek közül elsőként vásárolt orgonát Susenik János orgonaépítő mestertől. Ezen a hangszeren először Fodor Gyula helyi református kántortanító játszott. A szalárdi gyülekezet első avatott munkásai. Bozsódi körzeti prédikátorként szolgált a szalárdi gyülekezetben és körzetében. 1916-tól a szentimrei gyülekezet csatlakozott a körzethez. Az évek folyamán több bemerítést tartott; az 1920. január 23-án bekövetkezett haláláig az Országos Bizottság tagjaként részt vett a Szabad Baptisták Szövetségének munkájában.
Ez idő alatt tovább gyarapodott a közösség. 1914. január 26-án 37 taggal megalakult a négyszólamú énekkar, amely azóta folyamatosan működik.

A gyülekezet történetét három nagy időszakra oszthatjuk:

1. Az úttörő missziómunkások kora (1891–1955).
2. A más körzetekből Szalárdon szolgáló, szemináriumot végzett lelkipásztorok kora (1955–1995).
3. A megalakult szalárdi körzeben lakó és szolgáló, teológiát vézett lelkipásztorok kora (1995–2016).

1. Az úttörő missziómunkások kora 1891-től, a gyülekezet magalakulásától 1955-ig, az első Bukaresti Teológiai Szemináriumot végzett lelkipásztor szolgálatba állásáig egy hosszabb időszakot foglal magában. Fő jellemzője a szalárdi baptista gyülekezet dinamikus számbeli és lelki növekedése. Ebből az időszakból 55 ismert bemerítési ünnepélyt tartunk számon.

Az első időszakban, 1891 és 1955 között a következő úttörő, laikus körzeti munkások vállaltak komoly feladatot a gyülekezet megalapításában és fejlődésében: Kornya Mihály 1891-tól 1912-ig, illetve mint országos vezető 1917. január 3-án bekövetkezett haláláig; Bozsódi Zsigmond 1912 és 1920 között; Simon István 1923-tól 1941 áprilisáig; Hubert Szabó János feltehetően 1941-től 1947-ig; Körösi Béla 1947-től 1955-ig. A gyülekezet vezetője a kezdeti időktől 1925-ig Deák Sándor diakónus, 1925 és 1940 között Elek Lajos diakónus, 1940-től 1961-ig pedig Cséki János volt.

1891-ben a gyülekezet megalakulása, 1897-ben az imaházmegnyitó, 1906-ban az orgonavásárlás, Bozsódi Zsigmond és társainak felavatása és munkába állítása, számos bemerítési ünnepély, 1914-ben az énekkar megalakulása mellett a korszak jelentősebb gyülekezeti eseményei, amelyek fontos szerepet játszottak a gyülekezet fejlődésében, a következők voltak: 1919. december 12-én a Szabad Baptista Szövetség első világháború utáni alakuló konferenciája Szalárdon; 1929 és 1934 között Dani Lajos gyülekezeti vénként szolgált, ugyanakkor Az Igazság Tanúja című baptista folyóirat főszerkesztője volt. 1933-ban Dani Lajos és felesége munkája által felvirágzik a női kör tevékenysége; 1934. február 20. és 27. között bibliakurzust tartottak a szalárdi gyülekezetben; 1935-ben az első világháborúban elkobzott sípok pótlásával az orgona újbóli használatba került Bóné Gyula és Szabó Gyula által; 1941. január 25-én a kondorosi fúvóskar látogatása, aminek hatására 1943-ban megalakult a szalárdi gyülekezet fúvószenekara; 1941-ben a gyülekezet 50 éves jubileumát tartották.

Szolgálócsoportok: 1914-tól négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvószenekar, 1941 és 1942 között szájharmonika-zenekar. Az gyülekezet 50 éves jubileuma idején az 1941. évi statisztika szerint a közösségnek 70 tagja van és szervezett ifjúsági egylet működik.

2. A gyülekezet történelmi fejlődésének második szakasza a kommunizmus éveiben a Bukaresti Baptista Teológiai Szemináriumot végzett lelkipásztorok kora 1955 és 1992 között. A gyülekezet a következő pásztorok szolgálati tevékenységének nyomán lendült fel: Ónodi Gyula 1955 és 1964 között; Horváth Ferenc 1964-től 1969-ig; Zsisku Lajos 1969 és 1970, valamint 1974 és 1975 között; Zeffer Antal 1970 és 1974, valamint 1975 és 1977 között; Nagy Mihály 1977-től 1979-ig; Für Imre 1980-tól 1984-ig; és Kovács Gyula 1984-től 1992-ig.

A gyülekezet vezetője 1940-től 1961-ig Cséki János, 1962-től 1968-ig id. Elek Dániel, 1969-től 1974-ig id. Elek Gyula, 1974-től 1976-ig id. Kerekes Ferenc, 1976-tól 1984-ig Elek Imre, 1982-től 1987-ig Cséki János, 1987-től 1991-ig ifj. Elek Dániel, 1991-től napjainkig Elek Béla. Ebből az időszakból az állami szervek korlátozása miatt 20 ismert bemerítési ünnepélyről tudunk, amikor a bemerítést önként kérő személy a szalárdi gyülekezet tagja lett. A kommunizmus időszakából a következő jelentősebb gyülekezeti események járultak hozzá a közösség fellendüléséhez: 1957-ben az utolsó körzeti szintű szabadtéri bemerítés a Berettyó folyóban, 1967. február, az orgona átépítése, a 70-es évek elején a gyermekkórus megalapítása és működése, 1973. május 20-án Crisan György vezetésével megalakult a szalárdi pengetőszenekar, 1974-ben imaház-felújítás, a lelki ébredés hatására a 70-es években az ifjúsági munka fellendült, és megalapítják az ifjúsági zeneegyüttest, 1982-ben ifj. Elek Gyula vezetésével megalakult a gyülekezeti férfikórus, a vasárnapi iskolai munka fellendülése, 1991. július 21-én a kommunizmus bukása utáni első szabadtéri bemerítés a Berettyó folyóban, 1991. szeptember 8-án a szalárdi magyar baptista gyülekezet 100 éves jubileuma.

Szolgálócsoportok: 1914-tól négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvószenekar, a 70-es évek kezdetén gyermekkórus, 1973. májustól pengetőszenekar, a 70-es évek második felében ifjúsági zeneegyüttes, 1982-től férfikórus működik. Az gyülekezet 100 éves jubileuma idején, az 1991. évi statisztika szerint a közösségnek 85 tagja és 25 hozzátartozója, az énekkarnak 40, a férfikarnak és fúvószenekarnak 20 tagja van. Ekkor merül fel egy új imaház építésének gondolata.

3. 1989-ben a kommunista diktatúra bukását követően a visszakapott vallásszabadság hatására fellendül a misszió, a gyülekezeti élet kivirágzik, növekedésnek indul. Az 1991. július 21-én a Berettyó folyóban tartott elő szabadtéri bemerítéskor 15 személy lett saját kérésére alámerítve Kovács Gyula és Zeffer Béla lelkipásztorok által. Ezt újabb három szabadtéri bemerítés követte, 1992-ben a szalárdi, 1993-ban a szentimrei, és 1995-ben újra a szalárdi magyar baptista gyülekezet részéről. Ebben az időszakban a visszakapott vallásszabadság másik rendkívüli hatásaként az ifjúság körében lelki megújulás kezdődött el. Ennek következtében évről évre újabb bemerítési ünnepélyek sora következett. További személyek kérték felvételüket a gyülekezetbe, és lettek alámerítve Jézus Krisztus példája szerint. 1992 és 1996 között lelkipásztor hiányában a keresés ideje következett. 1993. október 21-én ifj. Elek Dánielt diakónussá avatták és gyülekezeti szolgálatra rendelték ki. A fellendült ifjúsági munka keretein belül megnőtt a keresztény ifjúsági táborok szerepe (így a Hargita Keresztyén Táboré is) a fiatalság életében. A fellendülő gyermekmunka keretein belül Mierlut Ilona vezetésével beindult a Mosolyklub tevékenysége.

A vallásszabadság másik pozitív hatásaként fellendült a diakóniai, szociális munka a baptista közösségekben. Így az 1989-es rendszerváltás után megalakult Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetségének keretein belül gyülekezetünkkel közösen 1992. szeptember 20-án megnyitották Szalárdon a Filadelfia idősek otthonát.

Mivel a Bozsódi Zsigmond körzeti prédikátor 1920. januárban bekövetkezett halála óta nem lakott Szalárdon lelkipásztor, 1994. május 12-én a gyülekezet elhatározta az 565. szám alatti ingatlan megvásárlását állandó lelkipásztori szolgálati lakás céljából, ami hamarosan meg is valósult. Elhatározta a közösség egy új imaház építését is, ebből a célból id. Elek Gyulától megvásárolta a helység központjában található Béres-házat, majd 1997 novemberében ünnepélyes alapkőletétellel megkezdődött az építés Tőtős János lelkipásztor szolgálati ideje alatt. Az építkezés a 2007. június 3-án tartott imaházmegnyitóval ért véget Nagy István lelkipásztor szolgálata alatt. 1996-tól Tőtős János lett a gyülekezet lelkipásztora, és ezzel megalakult a szalárdi körzet Szalárd, Szentjobb, Hodos, Újfegyvernek és a Filadelfia öregotthon részvételével. Ebben az időben a körzetben a roma nép között végzett munka révén két új gyülekezet indult el, és két új imaház lett vásárolva (Szalárdon és Hegyköz-Szentmiklóson) külföldi segítséggel. Ennek a munkának eredményeként soraikból sokan csatlakoztak az újonnan indult közösségekhez, és lettek bemerítve az elkövetkező években tartott ünnepségeken. 2004. szeptember 26. Nagy István lelkipásztor szalárdi munkájának kezdete, valamint a 2007. június 3-án tartott imaházmegnyitó után a gyülekezet növekedésének egy új szakasza kezdődött el. Újabb lendületet kapott a gyermekmunka nyári angol nyelvhetek, gyermek-bibliahetek, ifjúsági keresztény táborok, ifjúsági evangelizációs hetek szervezésével. Dóczi Tibor, Kiss Lehel és más teológusok segítségével Nagy István lelkipásztor és Kelemen Sándor Tomi fiatalok között végzett munkája 2008 májusától új kezdetet hozott az ifjúság és a gyülekezet életében. A következő években újabb személyek kérték bemerítésüket, és csatlakoztak a szalárdi baptista közösséghez.

Ebben az időszakban Nagy István lelkipásztor helységünkben a roma nép között végzett munkájának eredményeként újabb személyek merítkeztek be és csatlakoztak a korábban újonnan indult roma gyülekezethez. A gyülekezet fejlődéséhez hozzájárultak a következő jelentősebb rendezvények: evangelizációk, hitmélyítő alkalmak, 2011-ben a házastársak konferenciájának szervezése, valamint a szalárdiak találkozójával együtt megünnepeltük a gyülekezet 120 éves jubileumát, amely alkalomból a közösség kiadta először könyv formában a gyülekezet 120 éves történetét Rejtett dolgokat szólok a régi időkből címmel. A könyv szerzői: Kelemen Sándor Tomi és Nagy István.
1992-től 1996-ig állandó lelkipásztor hiányában a keresés ideje alatt Kovács Gyula lelkipásztor, Hajas Miklós Krasznáról, Ivánitzki István, Baricsán István, Nagy-Kasza Lőrinc Szatmárról, Hoble János Micskéről és Nagy Károly Magyarlónáról segítették a pásztori munkát a közösségben.

Lelkipásztorok: Tőtős János 1996. április 28-tól 2003. július 31-ig, Szűcs Sándor Biharról mint ügyvezető lelkipásztor 2003. augusztus 1-től 2004. szeptember 25-ig, Nagy István 2004. szeptember 26-tól 2011. szeptember 4-ig. Kovács Gyula nyugalmazott nagyszalontai ügyvezető lelkipásztor 2011. szeptember és 2015 kötött, 2015 decemberétől gyülekezetünk ügyvezető lelkipásztora Veress Efraim érszőlősi lelkipásztor, a nagyváradi missziókerület elnöke.

A posztkommunista kor jelentősebb gyülekezeti eseményei: 1992. szeptember 20. a Filadelfia öregotthon megnyitása; 1993. október 21-én ifj. Elek Dániel diakónussá avatása; 1994. májusban a pásztorlakás-vásárlás; 1996. április 28. a szalárdi körzet megalakulása; Tőtős János pásztori beiktatása; 1997-ben ünnepélyes alapkőletétel, imaházépítés megkezdése; 2000-ben szalárdi és hegyközszentmiklósi roma imaházmegnyitó; 2004. szeptember 26. Nagy István pásztori beiktatása; 2007. június 3. imaházmegnyitó; 2007. december 15. missziókerületi konferencia Szalárdon; 2008. május 18. új kezdet az ifjúságban; 2009. június 21. teológiai tanévzáró Szalárdon; 2011. július 9–10. házastársak konferenciája; 2011. augusztus 21–22. a gyülekezet 120 éves jubileuma és a gyülekezet krónikája megjelenik könyv formában. Ebben az időszakban 24 bemerítési ünnepet tartottak, amiből 8 a roma misszióban történt.

Szolgálócsoportok: 1914-től kisebb megszakítással négyszólamú énekkar, 1943-tól gyülekezeti fúvószenekar, 1973. májustól pengetőszenekar, megszakításokkal 2007-ig, 1982-től férfikórus működik a 90-es évek végéig, amely 2013-ban újra megalakult, 2008-tól újra megalakult az ifjúsági énekcsoport és zeneegyüttes.

A gyülekezetnek a 125 éves jubileum idején 92 bemerített tagja és 56 hozzátartozója van.
Jelenleg Veress Efraim, az érszőlősi körzet lelkipásztora az ügyintéző.
A gyülekezet vezetősége a következő személyekből áll: id. Elek Béla gyülekezeti elöljáró, Hofman András jegyző, Gál Zoltán pénztáros, id. Elek András bizottsági tag, Mierlut János bizottsági tag, id. Elek János bizottsági tag, és 18 igei szolgálatot végző testvér.
Az énekkarnak 35, a férfikarnak 16, a fúvószenekarnak 17 tagja van. Az ifjúsági közösségnek 32, a vasárnapi iskolának a kiscsoportban 14, a nagycsoportban 16 tagja és 5 tanítója van. A gyülekezetben női kör működik.
A Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet körzetéhez tartozó gyülekezetek a következők: Szalárdi Magyar Baptista Gyülekezet, Szalárdi Roma Baptista Gyülekezet, Szentjobbi Magyar Baptista Gyülekezet, Hegyközszentmiklósi Roma Baptista Gyülekezet, Poklosteleki Magyar Baptista Gyülekezet, Filadelfia Noom öregotthon.

Szalárd, 2016. október 3.