Tavaly ebben az időszakban került sor az első Protestáns Cigánymissziós Konferenciára, ahol közel 400 cigány ember együtt imádta az Istent. Számomra meghatározó pillanat volt, hiszen láthattam Isten kiválasztott cigány népét együtt, Isten dicsőségére élni.
Örömteli pillanatok voltak ezek, egy szívvel, egy lélekkel az Úr előtt lenni. Mikor meghallottam annak a hírét, hogy 2017-ben ismét megrendezésre kerül a találkozó, izgalom, várakozás töltötte be szívem. Alig vártam, hogy találkozhassak azokkal a cigány testvéreimmel, akiket Isten kegyelméből megismerhettem, hogy együtt újra Isten elé álljunk, imádjuk őt és meghallgassuk, mit akar az Úr elvégezni az életünkben, hova vezet, hogyan vezet.
A találkozóra a Budafoki Baptista Gyülekezet adott helyet február első szombatján. Ismét közel 400-an gyűltünk össze az ország különböző pontjairól a protestáns egyházak gyülekezeteiből.
A nap témájául a szervezők a „szárnyra kelés, szárnyalás”-t adták. Hogy miért is ez a cím, erről Bakay Péter, a protestáns cigánymissziós együttműködés evangélikus vezetője mondott néhány szót: a roma eredetmonda szerint a cigány nép madarakból állt, akik leszálltak, de úgy elteltek a világ táplálékával, hogy nem tudtak többé felszállni. De magyar mondákban is megjelenik a madár mint motívum: Emese és a kerecsensólyom nászaként. Mind a két nép életében ezek csak szimbólumok, de Isten azt várja mindkét néptől, hogy valóságosan szárnyaljon. Ne egymást marcangoljuk, tépjük szét, hanem egymást különbnek tartva szolgálni kezdjünk. Mi tehát a nap célja? Hogy ne vánszorogjunk, bandukoljunk, hanem Istentől kapott felsőbb látással lássuk a dolgokat.
Szegedi Balázs presbiter testvér a helyi gyülekezet nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit. Személyes bizonyságtételként mondta el, mit jelentett neki az édesapjával együtt végzett cigánymisszióban megtapasztalni az Isten szeretetét. Átadta Papp János egyházelnök testvér köszöntését, majd felolvasta Durkó István testvér köszöntő levelét.
Durkó Albert, a pünkösdi cigánymisszió vezetője az ő megszokott módján, Istentől kapott látásával köszöntötte a jelenlévőket. Az ébredés hulláma újra eljön, hatalmas hullámban fog végigsöpörni Magyarországon és Európán, „utolsókból lesznek elsők”.
Máté evangéliuma 18,18. versét idézte: „amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is.” Az eredeti szöveget – tette hozzá – úgy is olvashatjuk, hogy amit megköttök a földön, az már előzőleg meg volt kötve a mennyben, amit pedig feloldotok, már előzőleg meg volt oldva a mennyben. A cigányok kötelei a mennyben már lehulltak, itt az ideje, hogy így legyen itt a földön is. Ezért készüljünk az ébredésre, és Isten meg fogja azt áldani!
Czibere Károly szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár beszédében tényként közölte: az ország testén rengeteg seb van. Ma ezért is fontos a gyógyító szó, és a kormánynak minden olyan ügy mellé oda kell állnia, amely ezt a gyógyító szót viszi. Közös feladatunk, hogy az elhagyott, lenézett, számkivetett embereket Krisztushoz meghívjuk. Krisztus jelenlétében válunk közösséggé, mert Krisztus teste egy. A Lélek által egy testté kereszteltettünk, és ilyen egységet senki sem tud létrehozni. Tehát nincs nagyobb feladatunk, mint az együttérzés és segítség, ahogy ezt Jézus is teszi velünk!
Dr. Csonka Arnold, a Kaposvári Baptista Gyülekezet elöljárója, a Kaposvári Egyetem docense igehirdetésében az Ézsaiás 40,31-ről beszélt: „De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.”
A szolgálattevő egy provokatív kérdéssel kezdte meg igehirdetését: „Biztos, hogy szárnyalni akarsz?”
Az igehirdetés közben azon gondolkodtam, hogy talán nekünk, cigány embereknek nem is az a problémánk, hogy akarunk-e szárnyalni, hanem hogy merünk-e szárnyalni. Olyan sok bátorításra van szükségünk, gyógyító szóra, gyógyító közösségre, Isten élő igéjére, ami begyógyítja lelki sebeinket, hogy a bűntől gúzsba kötözöttségünk megtörjön. Hosszú idő kellett, hogy Isten Szentlelke elvégezze e gyógyítás folyamatát bennem is, hogy végre merjek szárnyalni, hogy az legyek, akinek Isten megálmodott. Számomra szárnyalni azt jelenti, hogy végre elhiszem mindazt, amit az Isten mond rólam. Az igehirdető szavai rámutatnak arra, hogyan tudunk szárnyalni, kivel tudunk szárnyalni, és azt is, hogy előbb-utóbb viharba kerülünk. Isten arra bátorít, hogy gondoljuk át, mivel jár a szárnyalás! Arnold testvér Fa Nándor, a legendás vitorlásversenyző naplóját idézte, aki soha nem a szélcsendes, nyugodt tengert keresi, hiszen az épp a haladás akadálya.
Amikor jó a szél, akkor viszont küzdeni kell a hatméteres hullámokkal. Isten arra hív minket, hogy haladjunk, szárnyaljunk a cél felé, ne egy helyben toporogjunk. Éppen ezért beenged ugyan a vízbe, a tűzbe, a szélbe, de nem engedi, hogy elsüllyedjünk, megégjünk, elsodródjunk, hiszen Isten munkáját kell nyilvánvalóvá tennünk. Nem az a kérdés, hogy jönnek-e a próbatételek, hanem hogy azokra hogyan reagálunk. Nem baj, ha félünk, de ne hagyjuk, hogy a félelem magunkba fordítson, hanem Istenhez, őt hívjuk segítségül.
Az igehirdetés után a témát kiscsoportokban gondoltuk tovább, átbeszélve, hogy saját személyes vagy gyülekezeti életünkben hogyan tapasztaltuk meg a szárnyalást vagy annak akadályait.
A délutáni részben a felemelő dicsőítés mellett olyan bizonyságtételek hangoztak el, amelyekben a testvéreket Isten Lelke szárnyra kapta. Ezeken a történeteken keresztül is kijelenti magát a mennyei Atya, megmutatja dicsőségét az őt szeretőkön. Mélységekből magaslatokba juthatunk a bizonyságtevőkkel együtt mi is. A bizonyságtevőkért külön-külön testvérek is imádkoztak.
Volt, aki a börtönben tért meg, de a szabadulás után visszasüllyedt az alkohol és az erőszak fogságába, míg nem szembesült a bűneivel. Volt, aki szívbetegségből épült fel, és mivel minden vágya az volt, hogy dolgozhasson, ezt is ráadásként megadta neki az Úr. Egy drogfüggő fiatalt barátja látogatta meg, bizonyságtételekről készült videókat mutatott neki, imádkozott érte, és imái meghallgatásra találtak: a fiatal egy perc alatt megszabadult a függőségből. Baptista testvéreink közül Posch Gyöngyi vajai testvér tett bizonyságot arról, hogy neki az Istenbe vetett hit mellett szárnyalást ad az is, hogy tanulhat, társadalmilag is előrejuthat. Húsz éve megtért, és sokáig elhitte, amit a társadalom sugallt számára, hogy a cigányok nem képesek és nem is szeretnek tanulni. Isten és a testvérek bátorítására elkezdett 31 évesen tanulni, és megértette, Isten rajta keresztül akar munkálkodni a többi cigány felé, hogy a következő generációnak példamutatás lehessen. Olyan örökséget vehessenek át a fiatalok, amelyre ők is büszkék lehetnek. A bizonyságtételek után a jelen levő négyszáz ember közösen, kéz a kézben imádkozott az öt felekezet egy-egy képviselőjével együtt a hazai cigányságért.
Csodálatos dolog, ha látok egy madarat szárnyra kelni, berepülni a teret, befutni a kijelölt pályát, azt, amit Isten eltervezett számodra és számomra. Ennél már csak az felemelőbb, amikor együtt szárnyalhatunk Isten kijelölt ösvényein. Hittel bízom abban, hogy cigányok és nem cigányok együtt szárnyalhatnak majd, együtt élhetik meg hitüket, nehézségeiket, együtt munkálkodhatnak majd, ezzel dicsőítve, magasztalva drága mennyei Atyánkat.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
