Szerelem vagy receptek

Újra elővettem a napokban John M. Gottman A jól működő házasság hét alapelve című könyvét.

A szerzőről annyit illik tudni, hogy ő az a pszichológusprofesszor, aki Seattle-ben egy „szerelemlaboratóriumot” működtet évtizedek óta, amelyben több száz önként jelentkező fiatal házast figyeltek meg munkatársaival. Kielemezték a laboratóriumi együttélés során mutatott viselkedésüket, és mérték a legkülönfélébb testi jelzéseiket. Az évtizedek alatt felvett és elemzett adatok alapján Gottman ötperces megfigyelés után egy vitát lefolytató párról 90%-os valószínűséggel megjósolja, hogy a következő években elválnak-e vagy sem. Munkatársaival együtt összegyűjtötték azokat a jellemzőket, amelyek előrejelzik a házasság negatív vagy pozitív végkifejletét. Gottman mindebből kidolgozott egy hét alapelvből álló rendszert, mellyel hatékony segítséget tudnak nyújtani a válás megelőzéséhez. Ezeket az elveket mégsem házassági receptként gondolja.

A professzor többször kifejtette már azt a véleményét, hogy a mai modern házasságterápiák egyik gyengesége, hogy abból a feltételezésből indulnak ki – talán hittételként –, hogy a párkapcsolatok konfliktusai megoldhatók és kezelhetők. Gottman állítja, hogy vannak megoldhatatlan konfliktusok, nézeteltérések egyszerűen abból fakadóan, hogy a pár egyik fele nő, másik fele pedig férfi, akiknek kibékíthetetlenül ellentétes szükségleteik vannak. Ezért van az, hogy a házasság biztonságos alapjának a szerelmet és a szeretetet tartjuk, nem pedig a másik teljes értését és ismeretét. Aki szereti a párját, aki szerelmes a párjába, az nem tudja megmondani, hogy miért. Szeretlek, mert szeretlek. De amikor valaki már érti és ismeri a másikat: a hatalmába vette és már nem szeretheti mint emberi lényt, csak mint tulajdonát. Nő és férfi kölcsönös megértéséről Karinthy Frigyes csöppnyi humorral fogalmazza az igazságot:

„Férfi és nő hogy érthetnék meg egymást?
Hisz mind a kettő mást akar – a férfi a nőt, a nő a férfit.”

Korunk ezt a másságot szeretné közelíteni egymáshoz, ha még nem is teljesen megszüntetni. De miben áll ez a másság? Évezredeken keresztül a kultúrák, a családi és társadalmi pozíciók és szerepek különbözőségében látta. És ezért a szerepek meghatározásában vélték megtalálni a nő-férfi Isten szerinti jó házasságának megoldását. Némelyek a mai napig hisznek ebben. Pedig a Biblia is a teremtéstörténettől kezdve titokként fogja fel a nő-férfi egységét, nem pedig meghatározott szerepek és viszonyelvek jó működtetéseként. Pál apostol ki is mondja a nő-férfi házassági kapcsolatról: Nagy titok ez! Miért? Mert két teljesen különböző emberi lény válik eggyé! Ha tehát igazat mond a Szentírás, akkor mi az, ami egységet teremt, mitől lesznek eggyé a házasfelek? A szerelemtől! A nő és férfi közötti különbségek között a harmóniát a szerelem teremti meg, nem az alapvető ellentétek kibékítése.

Ez kötötte össze Izsákot és Rebekát, Jákobot és Ráhelt, kezdetben Dávidot és Míkált, Ahasvéróst és Esztert, és mindmáig minden bibliai házasságot. A szerelem tehát elengedhetetlen alapja annak, hogy a házasfelek lényegileg eggyé váljanak. Természetesen a folytatáshoz már nem elégséges. Szerelemből indulva sokan nem maradnak egyek, és ez megtéveszt még sok bibliaismerő embert is a szerelem fontosságával kapcsolatosan. Sokan nem tartják a házasság szükséges feltételének, mások pedig mulandónak vélik. Ettől persze még élhetnek jól egymással, de sosem lesz belőlük az a titokzatos egység, amit a Szentírás állít a házasságról. És ezt a gyermekeik is észre fogják venni. Minden házaspár választhat, hogy mire építi a kapcsolatot: a szerelemre, amely titokzatos egységgé tudja varázsolni a nő-férfi házasságát, vagy a jó házasság Bibliából vagy szakkönyvekből kivett receptjeire. Mert vagy Isten szerinti alapja van a házasságnak, vagy a feje tetejére állítva hatékony módszerekre akarjuk alapozni. Boldogok a házasok, akik értik a Szentírás kijelentését: „Bizony, erős a szerelem, mint a halál, legyőzhetetlen a szenvedély, akár a sír. Úgy lobog, mint a lobogó tűz, mint az Úrnak lángja. Sok víz sem tudja eloltani a szerelmet, folyók sem tudják elsodorni. De ha valaki háza minden kincsét kínálná is a szerelemért, csak megvetnék érte.”

Kétféle jó házasság van tehát: az egyiknek titkai vannak (Szeretlek, mert szeretlek, és nem tudom megmondani, miért), a másiknak receptjei (Tudom, hogyan működsz, ismerlek). Akiknek titkaik vannak, boldogabbak lesznek, mint akik csak a jól működő házasság receptjét találták meg. Mert nincs boldogság örökös ámulat, csodálkozás és meglepettség nélkül.

Háló Gyula (egy férj)