Istentisztelet a Csepeli Szurkolói Arénában. A Szigetszentmiklósi és a Csepeli Baptista Gyülekezet közös alkalma a tanévkezdés apropóján.
2016 nyara óta áll a Csepeli Szurkolói Aréna. Nem gondoltam, hogy valaha istentisztelet helyszíne lesz. Lelkipásztorunkban fogalmazódott meg a gondolat, hogy a sok embernek szurkolásra helyet adó aréna másra is alkalmat adhat. Arra, hogy Isten igéje nagyobb körben hangozzék, többekhez eljusson a kegyelem üzenete.
Két gyülekezet összefogásából, a Szigetszentmiklósi és a Csepeli Baptista Gyülekezet közös szolgálataként született meg a szeptember 9-re meghirdetett alkalom, a Csepeli Önkormányzat támogatásával. Lelkipásztoraink, Paróczi Zsolt (Szigetszentmiklós) és Sinkovicz Sándor (Budapest, Csepel) vezetésével készültek a gyülekezetek és baptista fenntartású óvoda csemetéi, iskola diákjai a különleges alkalomra.
Esős volt az idő annak a hétnek az elején. Az önkormányzat munkatársa szerint, ha előtte egy vagy két nappal esik, akkor nem sok esélye lett volna a rendezvény megtartásának. Imádkoztunk jó időért, de főleg azért, hogy Isten érintse meg a szíveket az ő szeretetével a keresztények által is.
Tanévnyitó istentiszteleti ünnepként került meghirdetésre az evangelizációs alkalom. Eljöttek olyanok is, akik nem szoktak templomba, imaházba járni. A két lelkipásztor felváltva vezette az alkalmat, az arra a napra közösen felállt énekkar dicsőítette az Urat. Óvodások és iskolások tartottak bemutatót. Isten üzenetét Sinkovicz Sándor lelkipásztor hirdette a Márk evangéliumának 6. fejezetéből a 45–52. versek alapján.
„Jézus azonnal sürgetni kezdte tanítványait, hogy szálljanak hajóba, és menjenek át előre a túlsó partra, Bétsaida felé, amíg ő elbocsátja a sokaságot. Miután pedig elbocsátotta őket, felment a hegyre imádkozni. Amikor beesteledett, a hajó a tenger közepén volt, ő pedig a parton egyedül. Amikor látta, hogy mennyire küszködnek az evezéssel, mert szembefújt a szél, hajnaltájban elindult feléjük a tengeren járva, és el akart menni mellettük. Amikor meglátták őt, amint a tengeren jár, azt hitték, hogy kísértet, és felkiáltottak. Mert mindnyájan látták őt, és megrettentek. De ő azonnal megszólította őket, és ezt mondta nekik: Bízzatok, én vagyok, ne féljetek! Beszállt hozzájuk a hajóba, és elült a szél, ők pedig szerfölött csodálkoztak magukban. Mert a kenyerekből még nem okultak, és a szívük kemény maradt.”
Az Ige üzenetét saját példákkal is személyessé tette. Jézus Krisztus, akinek hatalma volt a vízen járni a viharos tengeren, ma, a mi életünkben is megteszi ezt. Velünk van az életünk problémáiban, a megoldhatatlannak látszó élethelyzetekben, a mindennapjainkban. Az ő ereje nagyobb, mint a miénk, az ő szeretete nagyobb a miénknél – hangzott a biztató üzenet az ünneplőknek.
Többen voltak, akik imát kértek az életükre, mert megterhelődtek, és ezt el is ismerték. És akiket „csak odavonzott valami”. Abban bízunk, hogy az ige nem tér vissza üresen az Úrhoz azok szívében sem, akik nem jeleztek vissza. Imádkozunk értük.