2020. szeptember 20-án teológiai nap volt Karcagon. Az előadó prof. dr. Almási Tibor, a Baptista Teológiai Akadémia rektora volt. Délután a BlesSing Együttes énekelt. Vezényelt dr. Almási Kornél Zsolt karnagy, a BTA Zenetudományi Intézetének igazgatója.
A gyülekezetet Pesti Csaba lelkipásztor köszöntötte az 1Sám 30,6 versével.
A délelőtti igehirdetés témája: A mi kísértéseink. Alapige: Jak 1,12–18. A kísértés nem tartozik a legvonzóbb dolgok közé, mégis számolnunk kell vele, mert senki sem mentes alóla.
A kísértésnek kétféle kimenetele van: bűn vagy győzelem: – elbukunk, aminek vége a halál – megedződünk a harcban, erősödik a hitünk, Isten segítségével győzünk. A kísértés a bűn vagy a győzelem előszobája.
Vannak olyan élethelyzetek, amikor beleesünk (akaratunk ellenére) a kísértésbe, de vannak olyanok is, amikor belesétálunk.
„Vigyázzatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.” (Mt 26,41) „Mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe.” (Jak 1,14)
A sátán nagyon jól tudja, hogy mivel etessen be, kinek mi a leggyengébb pontja. Amikor elvesztjük kritikai érzékünket, elbukunk. Csúfos vereséget szenvedünk, a sátán pedig jót kacag. Óriási kudarc a vég. De Isten nem enged feljebb kísérteni annál, mint amit el tudunk szenvedni, sőt a kísértéssel együtt a kimenekedést is megadja.
Ha a kísértésből Isten segítségével kijutunk, igaz ránk is az ige: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” (Jak 1,12) Hogy ne legyen újabb bukás, figyelmeztet az ige: „Álljatok ellen az ördögnek, és elfut tőletek.” Isten megszán bennünket, talpra állít, győzelmet ad. Fogadjuk el a segítségét!
Délután Jézus megkísértéséről szólt a prédikáció a Mt 4,1–11 versek alapján:
Az első kísértés akkor történik, amikor a sátán Jézusnak 40 napi böjt után kenyeret kínál. „Mondd a köveknek, hogy változzanak kenyérré!”
Ismeri a szükséghelyzetet, Jézus pedig ismeri az Igét. Meg van írva: nemcsak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából jön.
A második alkalommal a sátán Jézust a templom párkányára állította, és ezt mondta: „Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat…” Jézus újra igével válaszol. Meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!”
A harmadik alkalommal a sátán megmutatta Jézusnak a világ minden országát és azok dicsőségét, és ezt mondta: „Mindezeket neked adom, ha leborulva imádsz engem.” Mintha ő lenne a világhatalom. Jézusnak ez mind semmi, mert az Atya oly nevet adott neki, amely minden név fölött való, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse, hogy Jézus Krisztus az Úr az Atya Isten dicsőségére (Fil 2,9–11). Pozíciócsere nincs! Jézus határozottan elutasítja. „Távozz tőlem, sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet imádd, és csak neki szolgálj! Ekkor elhagyta őt az ördög egy időre, és angyalok mentek oda és szolgáltak neki.” Jézus ismerte a Bibliát. Te mennyire ismered? Ha minden lehetőség kiesik a kezedből, a szívedben lévő bibliaverseket a Lélek eszedbe juttatja, és az ige kardjával tudsz harcolni.
Ezután a teológiáról hallgattunk meg rövid ismertetést. Az énekesek lélekemelő szolgálata színesítette délutánunkat, befejezésül közösen énekeltük el a „Feltámadt Hős”-t. Volt lehetőség Almási testvér könyveiből 50%-os áron vásárolni. Együttlétünket szeretetvendégséggel zártuk.
Sok áldásban volt részünk. Hálásak vagyunk a tanításért, az énekekért, a vendégekért, akik eljöttek hozzánk, és azért, hogy Isten áldott napsugarával bearanyozta ezt a szabadtéri istentiszteletet.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
