A Rózsakerti Baptista Közösség kedves gesztusként néhány soros emléktáblával emlékezik meg egykori úttörőiről és támogatóiról, s róluk nevezi el a gyülekezeti épület egyes termeit, helyeit. Így van Dr. Kovács György- (1947–2007), Gary Whitford- (1944–2014), valamint Wendel Kempton-termünk és Csopják-tornyunk.
2010-ben Csopják Jolán hagyatékából sikerült az RBK épületét befejeznünk, és egy Amerikában élő másik Csopják unoka, Steiner István hathatós anyagi támogatásával a toronyban liftet is építhettünk. Joli néni (akit dr. Kovács Géza családja gondozott haláláig) végakarata egy emlékhely létrehozása volt. A 2012-es Csopják-emlékünnepségen a toronyban meg is valósult álma: bemutatásra kerültek a családi emléktárgyak, fényképek, könyvek, kéziratok és festmények egy kis kiállítás keretében.
A 25 éves gyülekezeti évforduló alkalmából szerettük volna közelebb hozni nagy hithősünk és családja emlékeit a hozzánk látogatókhoz, ezért a földszinti ifiteremben (ma Gary Whitford-terem) egy felújított kiállítással tisztelegtünk Csopják Attila (1853–1934) életműve előtt. A tárlaton öt tablóban foglaltuk össze a patriarcha életét, egyházszervezői munkásságát, irodalmi tevékenységét és a Csopják ősök missziós tevékenységét. Az ötödik tabló egy, az egyenes ági leszármazottak és családjaik neveivel ellátott, hat generációt bemutató családfa. Mivel a népes család több tagja nemzedékek óta külföldön él, tökéletesen csak a gyülekezetünkhöz tartozó családok tagjait tudtuk számba venni. A kiállítást Csopják Attila és családtagjainak rajzai, festményei díszítik.
Gyülekezetünkhöz Csopják Attila két családon keresztül kapcsolódik. Dr. Kovács Géza alapító lelkész felesége, Szegedi Ildikó: Steiner Ida és Szegedi Ferenc (lelkipásztor) leánya – Csopják dédunoka, valamint Grész Gábor felesége, Tarnai Edina: Szegedi Erika és Tarnai Endre leánya – Csopják ükunoka révén. Mindkét család negyedszázada szolgálja alapítóként közösségünket gyermekeikkel együtt.
Csopják Attila neve a baptista egyháztörténetben köztiszteletnek örvend és ismerősen cseng. Kis családi könyvtárunkban szüleim is őrizték több művét. A gyújtogató fia című kisregényét fiatalkoromban olvastam. A hagyatéki dokumentumokat, Lados István róla szóló szakdolgozatát tanulmányozva sok gondolattal és lelki élménnyel gazdagodva ismerhettem meg személyiségét, életművét és a család történetét.
Csopják Attilát édesanyja kicsi kora óta tanította imádkozni, ezért vonzódott Istenhez, szerette a Bibliát, de érett férfiként, 35 évesen tért meg és kezdte el keresni a hívő emberek közösségét. 11 felnőttkort megért gyermeke mind a hit útjára lépett, s testvérei is az Úr mellett döntöttek. Az utódok népes táborában számtalan lelkész, elöljáró, missziómunkás élt és él terjesztve az evangéliumot hazánkban, Amerikában, Törökországban és szerte a világon.
A baptista egyház hivatalos elismeréséért küzdő egyházi vezető élete végéig főállásban számvizsgáló minisztériumi tisztviselőként dolgozó, a gyülekezetét külön javadalmazás nélkül szolgáló lelkész, a Békehírnök alapítója és főszerkesztője, több könyv ihletett szerzője, a tizenöt gyermeket nevelő édesapa kedves, szerény alakja a kiállított dokumentumok, fotók, írások segítségével igazán közel kerülhet hozzánk. Sokféle talentummal megáldott egyéniség volt, igazi polihisztor, aki tehetségét több területen kamatoztatta. Minden alkalmat megragadva hirdette az igét, anyagilag is segítette a szegény embereket: árvákat, özvegyeket szállásolt el az általa alapított kispesti Sion-udvarban. Levelei és írásai tanúsága szerint szelíd hangon, de határozottan érvelve, elszántan küzdött az Úr ügyéért, a magyar nyelvű misszió fellendítéséért. Országunkat nemzetközi politikai, egyházi fórumokon is képviselte. Mi ezzel a kiállítással idéztük fel példamutató alakját, tisztelgünk emlékének.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
