John Stott, az All Souls templom 150 éves évfordulóján elhangzott beszédéből: Olyan gyülekezetről álmodom, amely biblikus gyülekezet:
amely minden tekintetben hűséges Isten Szentírásban adott kijelentéséhez
- amelynek lelkipásztorai hitelesen és tisztelettel magyarázzák a Szentírást, és így igyekeznek minden tagot éretten Krisztus elé állítani
- amelynek népe szereti Isten igéjét és engedelmes, krisztusi élettel ékesíti,
- amelyet minden nem biblikus tartalomtól óvnak
- akiknek az egész élete a biblikus egyensúly egészségét és szépségét tárja a világ elé.
Álmom a biblikus gyülekezet. Olyan gyülekezetről álmodom, amely Istent tiszteli:
- amelynek népe azért gyűlik össze, hogy Istennel találkozzon és az Urat imádja,
- amely tudja, hogy Isten mindig közöttük van, és amely nagy alázattal borul le előtte,
- amely rendszeresen az Úr Jézus asztalához járul, hogy megünnepelje hatalmas művét, a megváltást a kereszten,
- amely zenei tudásával széppé teszi istentiszteletét,
- amely hisz az imádságban, és Istent keresi imádságban
- amelynek istentisztelete nemcsak a vasárnapi istentiszteletben és az imaórákon nyilvánul meg, hanem az otthonokban, hétköznapi munkában és az élet mindennapi dolgaiban.
Istent imádó gyülekezetről álmodom. Olyan gyülekezetről álmodom, amely gondoskodó gyülekezet:
- a gyülekezet sok fajból, népből, életkorból és társadalmi háttérből gyűl össze és Isten
- családjának egységét és különbözőségét képviseli az emberek előtt
- amelynek közössége meleg és befogadó, és sohasem torzítja el a harag, az önzés, a féltékenység vagy a gőg,
- amelynek tagjai tiszta szívvel, buzgón szeretik egymást,elszenvedik egymást, megbocsátanak egymásnak és egymás terhét hordozzák
- amely barátságot kínál a magányosnak, támogatja a szegényt, és befogadja azokat, akiket a társadalom lenéz és kitaszít,
- amelynek szeretete túlcsordul a világba, vonzó, fertőző, ellenállhatatlan, maga Isten szeretete.
Álmom a gondoskodó gyülekezet. Olyan gyülekezetről álmodom, amely szolgáló gyülekezet:
- amely Krisztust szolgaként látta, és meghallotta elhívását, hogy maga is legyen szolga,
- amely megszabadult az önzéstől, a maga körül forgásból, és önzetlenül mások szolgálatára szánta el magát,
- amelynek tagjai engedelmeskednek Krisztus parancsának, hogy a világban éljenek, hassák át a világi társadalmat, legyenek a föld sója és a világ világossága
- amelynek népe egyszerűen, természetesen és és lelkesen adja tovább Jézus evangéliumát a barátainak
- amely szorgalmasan szolgálja saját környezetét és közösségét, a munkásokat, a családokat és az egyedülállókat, az itt születetteket és a bevándorlókat, az időseket és a kisgyerekeket,
- amely éberen figyeli a társadalom változó szükségleteit, érzékenyen és rugalmasan alakítja programját, hogy hasznosabban szolgáljon
- amelynek világot átfogó látása van, és felszólítja fiataljait, hogy életüket szánják a szolgálatra, és kiküldi népét a szolgálatba.
Álmom a szolgáló gyülekezet. Olyan gyülekezetről álmodom, amely várakozó gyülekezet:
- amelynek tagjai sohasem állapodnak meg az anyagi bőségben vagy kényelemben, mert nem felejtik el, hogy a földön jövevények és zarándokok,
- amely egyre hűségesebb és aktívabb, hiszen Urának visszatérését várja és reméli,
- amely őrzi a keresztyén reménység lángját, hogy az lobogva égjen a sötét, kétségbeesett világban,
- amely Krisztus napján nem riad vissza tőle szégyenében, hanem örömmel kel fel üdvözlésére.
Álmom a várakozó gyülekezet. [idézet John Stott: Az élő gyülekezet c. könyvéből]
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
