Nem hervad el a lombja, és megtermi gyümölcsét…

Jubileumi női csendesnap Aszódon

6393

Egy évtized hosszú idő: egy fának lombja nő, egy csecsemőből ötödikes lesz, egy házaspár összeszokott csapattá kovácsolódik.

Az idén tízéves aszódi női csendesnapok rendezvénye és résztvevői is sokat fejlődtek, legalábbis erről tett bizonyságot minden visszatérő résztvevő és maguk a szervezők is.

„Nagyon kreatív nőtestvérekkel vagyok körülvéve” – méltatta köszöntőjében a gyülekezeti tagokat Urbán Enikő, az aszódi lelkipászorné, utalva a dekorációra, a résztvevőknek készített ajándékra (mely egy kis kézzel készült levendulazsák volt), az alkalom utáni palacsintapartira, és minden apró mozzanatra, amely egyedivé tette a június 24-i délutánt az aszódi imaházban.

A dicsőítés után több korábbi résztvevő köszöntését láthattuk egy rövid videóüzenet formájában, így például Filemon Krisztina Anikó, Kovácsné Jóföldi Márta és Nemeshegyi-Horvát Anna is üzenetet küldött az aszódi csendesnapon való részvételük óta eltelt évek eseményeiről. Az üzenetek egy elindult gyülekezetplántálásról, egy siket fiú menyegzőjéről és egy betegségből való kilábalásról szóltak, és arról beszéltek, hogy Isten hűséges, és nem hagyja reménytelenül egy helyben topogni azt, aki benne bízik.

A szolgálati svédasztalról mindenki vehetett – azaz egy-egy beszámolómorzsát kaphatott különféle szolgálatokból, amelyekhez várják a csatlakozókat: Kovácsné Blaskó Mariann a Baptista Női Misszió munkáját, Kovács Ferencné Erzsike a Szeretetmenüt (szociális étkeztetés), Urbán Enikő pedig a szívpárnakészítő programot mutatta be.

A két meghívott előadót dr. Demeter-Bankó Nikolett faggatta megtérésről, gyermekáldásról, nehézségekről. Sellyei Imréné Oszvald Júlia (vácegresi lelkipásztor-feleség) és Varga Éva (tóalmási lelkipásztor-feleség) nem könnyű életutakról számoltak be. A többgyermekes anyák, akik lelkipásztor férjeik legfőbb támaszai, igencsak kemény próbákat álltak ki hívő életük során. Beteg hozzátartozók, anyagi terhek, betegen született vagy balesetből felépülő gyerekek – mind-mind olyan hitpróbák, melyekből egy is sok lenne… nekik pedig jutott rendesen, mégsem megtört, hanem bizakodó és derűs asszonyokat ismerhettünk meg ezen a délutánon.

Az alkalmat Varga Éva, azaz Vica zongorával kísért minigospelkoncertje zárta, majd a levendulazsákok kiosztása (melyhez a virágot is saját maguk szedték a szervezők!) és a palacsintaparti következett. A jubileumi alkalomra közel hatvanan érkeztek, többen, mint eddig valaha.


Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!


Jónak lenni jó!