Több évtized után egy ismét támadó betegség félelmetes erejével küszködve érkeztem meg a BalatonNET-re, ahol az imaházban kaptam alkalmat arra, hogy bemutassam új könyvem 500 találós kérdés a Bibliából címmel.
Vonattal mentem. Időben érkeztem. Mindent szépen kipakoltam a kellemesen légkondis épületben. A könyveket, hogy majd nézegethesse a megszokottan sok érdeklődő, az előre elkészített kérdéseket a játékhoz, az otthonról hozott ajándékokat a jó válaszokért, melyeknek egyenként is történetük volt az én életemből… és vártam.
Vártam, de csak egyetlen hölgy jelent meg. Neki is örültem, s beszélgettünk. Eltelt fél óra, senki se érkezett. Aztán jött egy házaspár és még hárman. Bár nagyobb érdeklődésre számítottam, de mégis boldogan voltunk együtt és játszottunk immár „családi körben”. A kis létszámú érdeklődésre válaszolva azt mondták, hogy a korábbi szekciók elhúzódtak, azért nem jöttek a többiek valószínűleg. Nem volt mit tenni, így fogadtam el és megköszöntem az Úrnak azokat, akik voltak.
Mivel még több mint egy órám volt a vonat indulásáig, bementem a nagy sátorba. Ittam egy kávét és vettem egy vizet. Szétnéztem. Arra számítottam, hogy találok egy ottani programbeszélgetést. Észrevettem hat-hét asszonyt egy körben. Odamentem és megkérdeztem, hogy csatlakozhatok-e. Aztán nagyon jót beszélgettünk, mert a várt előadó késett. Máris az új könyvről esett szó, és ők is boldogan keresgélték szívükben a válaszokat minden feltett kérdésre.
De hol lehet ilyen kérdéseket olvasni, minket is érdekelne!? – hangzott a kérdés, és immár több asszony kíséretében el is indultunk az imaház felé, ahol hagytam a könyveket.
Sokat vásároltak, másoknak is, s mivel iratterjesztők voltak egy másik protestáns egyházban, hát kapcsolatot is létesítettünk.
Hazafelé a vonaton már fáradt voltam, de a szívem és a szám számtalanszor mosolyodott el, amikor az Úr humorára gondoltam. Most nem ők jöttek, én mentem az érdeklődőkhöz. Így zajlott egy kétrészes könyvbemutató Isten kegyelmével. Különösnek, nagy áldásnak tartom, és hálás szívvel köszönöm.