A reformáció 500. évében gyülekezetünk, a Miskolc Belvárosi Baptista közösség is jelentős mérföldkőhöz érkezett, ugyanis ebben az évben érte el 120. életévét.
E két jeles esemény ünneplése 2017.09.17-én történt.
Délelőtt előadás hangzott el Dr. Mészáros Kálmán egyháztörténész részéről a reformációról: „Az anabaptista reformáció nyomában” címmel.
Délután pedig ugyancsak Mészáros testvér hirdette az Igét, emlékezve a 120 éves Miskolc Belvárosi Baptista Gyülekezetre. Ezen az összejövetelen tényképeket láthattunk, hallhattunk a gyülekezet történetének fontosabb eseményeiről, mely felsorakoztató összeállítást Tisza Attila, a gyülekezet lelkipásztora készítette és mutatta be.
Egy rövid filmet is megtekinthettek a résztvevők, így nem csak hallották, hanem látták is a közösség múltját érintő kiemelkedő eseményeket, mint pl.: a régi gyülekezeti épületet, annak lebontását, az építkezést, stb.
Az igehirdető Pál apostol Korintusiakhoz írt leveléből olvasta fel az 1. rész 18-24 verseit. Ahogy ebben az igeszakaszban is szerepel: „Mert a keresztről való beszéd bolondság ugyan azoknak, a kik elvesznek; de nekünk, kik megtartatunk, Istennek ereje.”
Mennyire igaz ez, nem csak a közösség 120 évére, hanem az annál sokkal inkább visszatekintő múltra. A sok nehézség, próba ellenére az Istenhez ragaszkodó hívő közösségek az Ő ereje által megtartattak.
Felmerült a kérdés a lelkipásztor részéről, hogy „Neves vagy névtelen hősök vagyunk?” A lényeg, hogy küldetésünket hűséggel végezzük, ahogyan Pál apostol is tette, nem azt nézve, hogy szolgálata kinek tetszik és kinek nem. Mindehhez szükséges, hogy legyen tiszta a lelkiismeretünk! Hogy elmondható legyen: „Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.” (Máté 5,16)
Az istentisztelet végén egy filmet tekinthettünk meg a gyülekezet 1897 és 2017 közötti életéről, annak korábbi és jelenleg is működő, kisebb-nagyobb szolgáló csoportjairól.
A gyülekezeti zenekar és énekkar 40 évnyi szolgálatának jelentőségéről, a több mint 100 zenészt útnak indító közösségi munkáról Balog Árpád, gyülekezetünk presbitere készített összefoglalót.
Özv. Pásztor Józsefné visszaemlékezését is hallhatta a közösség, melyben többek között megemlítette az imaház építésével kapcsolatos személyes élményeit.
Balog Miklós nyugalmazott lelkipásztor testvér beszámolójában az imaház felújításáról szerezhettünk bővebb információt.
Id. Pető András diakónus testvérünk is megosztotta velünk néhány régi, gyülekezeti élettel kapcsolatos emlékét.
Gyülekezetünkre imádságban kért áldást Zentai László, nyugalmazott lelkipásztor, aki Egerből érkezett.
Úgy gondolom, hogy egy-egy ilyen visszaemlékezés – akár közösségi, akár személyes életünkben – hálát fakaszthat szívünkben és örömmel mondhatjuk, hogy mindeddig megsegített minket az Úr! Legyen ezért Övé a dicsőség!