A napokban megdöbbentő jelenetnek voltam tanúja egy üdülőhelyi fagylaltosstandnál. A hosszan kígyózó sorban végre sorra került egy kisfiú. Tehetetlenül nézegette az óriási kínálatot, mellyel nem tudott megbirkózni, hiszen végigolvasni sem győzte a bőséges választékot. Anyukája egyszer csak rárivallt: „Döntsd már el, hogy melyik háromból kérsz!” Sürgetéséhez csatlakozott az áruslány is, már csak a kínosan toporgó sor miatt is… A gyerek pedig tehetetlenségében zokogni kezdett: „Nem tudom, milyet kérek!” Mire anyukája mérgében, dühösen: „Akkor én döntöm el, vagy megeszed, vagy nem! Édes tölcsérben málna, Hupikék törpikék, csokis keksz!”
A képen látható hétéves kis Dijan gondja nem az, hogy közel harmincféle fagylaltból melyik hármat válassza. Kétségbeesett tekintetén látszik: őt az életnek egészen más szintű gondjai nyomasztják már hétévesen is! Tavaly megégette a kezét, de nem érzett semmi fájdalmat. Ez volt az árulkodó jel arról, hogy Dijan – édesapjához hasonlóan – leprafertőzött! A kisfiú bánatával, félelmeivel nem tudott édesanyjához bújni, mert ő már két éve nem él. Apja a távoli városban dolgozik, hogy eltartsa kettőjüket meg a Dijant gondozó nagymamát.
Dijan pontosan tudta, mit jelent az első jel, illetve a kezén, karján, arcán árulkodó foltok! Tudja azt is, hogy a leprabetegségnek nem is a testi része a legszörnyűbb, hiszen apját már meggyógyították. Hanem a lelki: hogy csúfolni fogják, elkerülik, megbélyegzik, és végképp magára marad.
Csodával határos módon Dijan eljutott a kalkuttai Premananda lepramissziós kórházba, ahol már kapja is a szükséges segítséget, mellé sok szeretetet, figyelmet, gondoskodást. Kis élete sínre került ezzel.
Társai azonban még sínylődnek és segítségre várnak, hiszen minden tizedik percben egy gyermekről állapítják meg a földön valahol, hogy leprás!
Hagyományos nyári „fagyifelhívásunkban” idén is azt kérjük szeretettel: gyermekeiknek, unokáiknak beszéljenek a Dijanhoz hasonló sorsú gyermekekről! A nyári szabadság, nyaralás és pihenés gondtalan perceiben segítsenek néhány fagyi felajánlott árával azokon, akiket az élet legalapvetőbb gondjai terhelnek: az egészség, étel, tanulás, megélhetés általuk megoldhatatlan kérdései.
ŐK nem tehetnek róla.
Mi tehetünk értük!
Segíts te is!
Életek változhatnak meg ezáltal!
Riskóné Fazekas Márta
a Lepramisszió igazgatója
Kérjük, látogassa meg www.lepramisszio.hu honlapunkat! Kövessen minket a Facebookon!