Az idén a tavalyinál kevesebb forrás jut a közfoglalkoztatásra, a 2016-os 340 milliárddal szemben 325 milliárd forint. Ugyanakkor cél a speciális programok működtetése és kiterjesztése – erről is beszélt Réthy Pál közfoglalkoztatási főosztályvezető csütörtökön a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjában megtartott konferencián, amely a közfoglalkoztatás eddigi eredményeivel is foglalkozott.
A közmunka csak átmeneti megoldás lehet.
A rendszernek vannak támogatói és ellenzői is, ám hogy jó vagy rossz, az adott helyzet dönti el.
Szociális területen dolgozó szakemberek, önkormányzati dolgozók és polgármesterek töltötték meg a Baptista Tevékeny Szeretet Misszió központjának tanácstermét csütörtökön délelőtt a szervezet által a közfoglalkoztatásról szervezett tanácskozáson. A baptista misszió maga is tevékenyen kiveszi részét a közfoglalkoztatási programból, mert – mint azt Mile Ferenc elnök bevezetőjéből megtudtuk – például házi segítségnyújtásba, szociális étkeztetésbe és a szenvedélybetegek ellátásába ők is bekapcsolódnak. Tevékenységükben az értékteremtésre helyezik a hangsúlyt. A gazdaság erősödésével és a közfoglalkoztatottak képzésével mind nagyobb a lemorzsolódás náluk is, az új munkahelyek felszívják a korábbi foglalkoztatottakat – emelte ki.
Van, aki beleragad
Az állam gondoskodó szerepének fokozatos leépüléséről is beszélt előadásában dr. Csoba Judit, a Debreceni Egyetem tanszékvezető tanára. Részletezte, hogy a világban átalakulóban van a szociális támogatás. A korábbi „adnak, de nem várnak érte semmit” elvet mind az USA-ban, mind Európában fokozatosan felváltotta a „valamit adni és valamit kapni” elv. Ebbe tartozik Magyarországon a közmunkaprogram, amely átmenetet jelent a segélyezés és a munkából élés között. A változásnak vannak hívei és kritikusai is, ám azt kijelenteni, hogy az jó vagy rossz, nem lehet, mindig az adott helyzet dönti el. A rendszer támogatói hangsúlyozzák, hogy a jövedelemért meg kell dolgozni, aktivizálja az egyént, többen vannak munkában, és csökken a munkanélküliség. Az ellenzők szerint a közmunka korlátozza az egyén szabadságát, nem csökkenti a szegénységet, növeli a munkavállaló veszteségét, alacsony a termelékenysége. Mindezzel együtt a közfoglalkoztatotti lét csapdát is jelent a benne lévő számára, hiszen amíg egy bértámogatott foglalkozású hússzoros, a képzésen átesett munkavállaló kétszeres, addig egy közfoglalkoztatott 0,2-szeres eséllyel jelentkezik az elsődleges munkaerőpiacon. Probléma az is, hogy sokan megszokják és a közfoglalkoztatotti létre rendezkednek be.
Küzdeni a szegénység ellen
A közfoglalkoztatás átmeneti jellegét a másik előadó, Réthy Pál, a Belügyminisztérium Közfoglalkoztatási Stratégiai és Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője is hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a speciális munkaviszonynak tekinthető, próbaidő nélküli közfoglalkoztatásnak értékteremtőnek kell lennie. Az előadó megjegyezte, hogy az utóbbi időben sokat „lágyult” a magyar közfoglalkoztatást hevesen támadók hangja.
– Lépéseket kell tenni, hogy a magasabb iskolai végzettségűeket is bevonjuk a programba, továbbá a mezőgazdasági tevékenységhez létrehozott feldolgozó üzemek által településfejlesztő eszközzé is lehet tenni a közmunkát, valamint a szociális szférára is ki lehet terjeszteni azt. Mindehhez eszközvásárlási és bértámogatást lehet igényelni – fogalmazott Réthy Pál, aki részletezte a közmunkaprogram kormányzati célját is: – Minimalizálni kell a passzív típusú segélyezést, haladni kell a teljes foglalkoztatás felé, a résztvevőket visszavezetni az elsődleges munkaerőpiacra, preferálni a munkaalapú társadalmat, küzdeni a szegénység ellen, és önfenntartóbbá kell tenni a településeket.
HBN–KZS
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
