A vér szerepe a megszentelődésben

A Biblia egy véres könyv. Az elejétől a végéig a kiontott vérnek különleges szerepe van.

A gyülekezetekben a tanítások általában a kiontott vér és a bűnbocsánat kapcsolatát hangsúlyozzák, és ez rendben is van. A Zsidó levél világosan kimondja, hogy vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat. (Zsid 9:22) Jézus vére miatt Isten megbocsátja bűneinket és újjászül minket.

A vér és a megszentelődés kapcsolatáról már kevesebb szó esik, pedig ez is fontos. Az újjászületéssel elindul egy folyamat, amit a teológia megszentelődésnek hív. Ahogy a hívő ember lélekben növekszik, úgy változik a természete, és egyre inkább hasonlóvá válik Jézus Krisztushoz. Jézus vérére nem csak azért van szükségünk, hogy bűnbocsánatot nyerjünk, hanem hogy megmaradjunk, sőt előre haladjunk a hitben. A 2Pét 1:3-4 kijelenti,

Az ő isteni ereje megajándékozott minket mindazzal, ami az életre és a kegyességre való, azáltal, hogy megismertük őt, aki saját dicsőségével és erejével hívott el minket. Ezek által kaptuk meg azokat az ígéreteket, amelyek nekünk drágák, sőt a legnagyobbak: hogy általuk isteni természet részeseivé legyetek és megmeneküljetek attól a pusztulástól, amelyet a kívánság okoz a világban.

A megszentelődés tehát az a folyamat, amikor ez az isteni természet egyre inkább megmutatkozik rajtunk. Persze tökéletesen ez csak a mennyben fog megvalósulni, de a megszentelődés már itt a földön elkezdődik. Egyszóval a hívő ember más, mint a világ. Nem feltétlen külsőségekben, hanem a hozzáállásában, a viselkedésében, a természetében.

Dr. Paul Brand és Philip Yancey könyve In The Likeness of God^[1] érdekes, új megvilágításba helyezi a vér és a megszentelődés kapcsolatát. A szerzők könyvükben bemutatják milyen  megdöbbentő hasonlóság van az emberi test és Krisztus teste (a Gyülekezet) között. Brand, aki egyébként ortopéd sebész, kihangsúlyozza, hogy mivel Isten teremtette a fizikai és a szellemvilágot, nem meglepő, hogy a két világ között rengeteg párhuzam van. Amennyire fontos a vér a fizikai életben, annyira fontos Jézus Krisztus vére a szellemi életben. A megszentelődéssel kapcsolatban az író három nagyon fontos analógiát említ.

A vér életet ad a testnek

Ha kifolyik az ember vére, akkor meghal. Ugyanígy van a szellemi világban. Jézus vérére van szükségünk ahhoz, hogy szellemi életünk legyen.  A testünk minden pillanatban a vérünk jóvoltából él, mert a vér folyamatosan létfontosságú tápanyagokkal látja el a sejteket. Brand az ember érrendszerét egy csőrendszerhez hasonlítja, ami áthatja az egész testünket és minden egyes sejthez elér. Ebben a csőrendszerben a vér alkotórészei (főként a vörösvértestek) mint kis hajók szállítják mindazt, amire a test sejtjeinek szüksége lehet. A sejteknek nem kell mást tenni, mint elvenni a vérből a megfelelő tápanyagot. Egy emberi testben átlagosan 100.000 km hosszú érrendszer van, ami kb. 30 trillió (12 nulla) vörösvértestet tartalmaz.

Hasonlóan az emberi testhez, Krisztus testének is szüksége van arra, hogy Jézus vére szabadon keringjen benne, mert ebben a vérben benne van minden szellemi tápanyag, amire a test sejtjeinek (a hívőknek) szüksége van. Szellemi értelemben ugyanaz a vér folyik keresztül minden keresztény gyülekezeten, akár Magyarországon akár a világ egyéb országaiban. A Ján 6:53-55-ben Jézus ezt így fogalmazza meg:

Bizony, bizony, mondom néktek: ha nem eszitek az Emberfia testét, és nem isszátok a vérét, nincsen élet tibennetek. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem igazi étel, és az én vérem igazi ital. Aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, az énbennem marad, és én őbenne. . . . A lélek az, aki életre kelt, a test nem használ semmit: azok a beszédek, amelyeket én mondtam nektek: lélek és élet.

A 63. vers alapján nyilvánvaló, hogy itt nem fizikai dolgokról van szó. Jézus vérét inni azt jelenti, hogy a hívő ember folyamatos szellemi kapcsolatban van Vele.

A Róm 5:10 szerint a hívő ember életében nem csak Jézus halála, hanem az élete is elengedhetetlenül fontos: Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltetett minket az Isten önmagával Fia halála által, akkor miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. Jézus életét adta a bűneinkért, de ezzel nem ért véget a szolgálata. Miután megtértünk, Önmagát szeretné adni nekünk. Ahhoz, hogy szellemileg éljünk, Jézus életének kell bennünk lenni. Nem úgy van a Keresztény életben, hogy Isten megbocsátja a bűneinket Jézus vére miatt, azután magunkra hagy, hogy próbáljunk meg önerőből szent életet élni. Pál apostol így tesz erről bizonyságot a Gal 2:20-ban: Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amit most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. Engednünk kell Jézust élni a szívünkben! Engednünk kell, hogy az Ő vére szabadon folyjon bennünk és a gyülekezeteinkben. E nélkül lehetetlen hívő életet élni, éppúgy, mint vér nélkül lehetetlen fizikai életet élni. Minden tápanyag Jézusban van. Máshonnan nem tudjuk azt beszerezni.

A vér tisztít

A vér alkotórészei nem csak tápanyagokat és oxigént visznek a sejteknek, hanem takarítanak is. Miután kirakták a szükséges anyagokat, bepakolják a szemetet és elviszik. A szemét között méreganyagok is vannak. Ha a vér nem szállítaná el a mérgeket, nagy bajba kerülnénk. Egy orvos mondta el a következő kísérletet: Ha egy vérnyomásmérőt teszünk a karunkra, azt jól felpumpáljuk, és elkezdjük a kezünket tornáztatni, akkor különös dolgot veszünk észre. Először nagyon gyengének érezzük magunkat, azután elkezd fájni a karunk, végül olyan nagy lesz a fájdalom, hogy ordítani fogunk. Ez azért történik, mert a vér nem tudja elszállítani a mérgeket és azok felhalmozódnak a karunkban. Amikor levesszük a vérnyomásmérőt, akkor visszatér az erőnk, és elmúlik a fájdalom.

Így van ez a szellemi életben is. Sok keresztény fájdalmas életet él, mert a mérgek felhalmozódtak az életében. Ezek a mérgek a megtűrt bűnök. Csak a vér tud ezektől a mérgektől megtisztítani. 1Ján 1:7 szerint:

Ha pedig a világosságban járunk, ahogyan ő maga a világosságban van, akkor közösségünk van egymással, és Jézusnak, az ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől.

De ha Jézus vére nem árad szabadon a szellemünkben, akkor nyomorult életet élünk. Nincs örömünk, békénk, nincs bennünk szeretet. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell vallani a bűneinket ahhoz, hogy megtisztuljunk. János apostol első levelében ezt így fogalmazza meg:

Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól. (1Ján 1:8-9)

Megvallani azt jelenti, hogy belátjuk a bűneinket. Ez a legnehezebb lépés, azután pedig hittel el kell fogadni a bűnbocsánatot, ami ingyen van Jézus vére által. Ennek eredménye a tiszta, szent élet, és a lelki növekedés.

A vér győzelmet ad

Egyes kutatók szerint az emberiség legnagyobb ellenségei a történelem folyamán nem a háborúk vagy a természeti katasztrófák voltak, hanem a baktériumok és a vírusok.^[2] Ezek a kis organizmusok számtalan emberélet kioltásáért felelősek. Azt mindenki tudja, hogy a második világháborúban rengeteg ember halt meg, de arról már kevesebb szó esik, hogy nem sokkal a békeszerződés aláírása után egy influenza járvány 25 millió embert ölt meg. 1348-ban egy pestis járvány kiirtotta Európa népességének a harmadát, és kb. 100 millió ember halt meg az egész világon a járvány miatt. Amikor a baktériumok és a vírusok megtámadják a testet, a vér hadat indít ellenük. A katonák a fehérvérsejtek. Különböző fajta fehérvérsejtek vannak, amik meghatározott módon támadják az ellenséget, mint a különböző haderők a háborúban. Vannak gyalogosok, tankok, mesterlövészek, takarítók, stb. Ráadásul a sejtek egy meghatározott stratégia szerint mozognak, nem véletlenszerűen. Lenyűgöző a szervezettsége ennek a háborúnak. Az ember nem tud mást tenni, csak térdre hullani, és dicsőséget adni Istennek a bölcsességéért. Ő a hadseregtábornok, aki megtervezte az egész hadműveletet.

Egy emberi testben általában 25-50 milliárd fehérvérsejt van, de ha belekerül egy baktérium, akkor a számuk akár tízszeresére is megnőhet. Ha háború van, akkor elindul a toborzás. Egy átlagos fehérvérsejt csak néhány óráig él, de van néhány, amelyik akár 60-70 évig is élhet. Ezeknek memóriája van, emlékezni tudnak, ezért memóriasejteknek is nevezik őket. Ha jön egy betolakodó vírus vagy baktérium, ami már egyszer megtámadta a szervezetet, akkor ez a sejt felismeri azt, és mozgósítja a megfelelő fehérvérsejteket. Első alkalommal még nehezebb legyőzni egy vírust vagy baktériumot, de a következő alkalommal már könnyű. Ez az immunitás. Ha már egyszer megkapta valaki a bárányhimlőt, soha többet nem fogja megkapni. A szervezet legyőzi a vírust még mielőtt az bajt okozhatna. Vannak nagyon veszélyes vírusok, mint pl. a feketehimlő. Ha nincs megfelelő védőanyag a vérben, akkor az ember könnyen meghalhat miatta. Ezért kapunk védőoltásokat, amik a megfelelő memóriasejteket produkálják. Az immunizált vért okos vérnek is nevezik, mert felismeri és legyőzi a halálos ellenséget.

Jézus vére ilyen okos vér. Az Ő vérében benne van minden anyag, amire szükségünk van ahhoz, hogy legyőzzük az ellenséget. Más szóval, amit Jézus valaha legyőzött már, azt mi is le tudjuk győzni, ha az Ő vére folyik át rajtunk. A hívő ember három fő ellensége a világ, az ördög és a test. A világ nem tud minket legyőzni, mert Jézus már egyszer legyőzte azt: Ezeket azért mondom nektek, hogy békességetek legyen énbennem. A világon nyomorúságotok van, de bízzatok: én legyőztem a világot.  (Ján 16:33) A Sátán sem tud minket legyőzni, mert Jézus már legyőzte őt a kereszten, és a vérében benne van az ellenség legyőzéséhez szükséges kód:

Eltörölte a követelésével minket terhelő adóslevelet, amely minket vádolt, eltávolította azt az útból, odaszegezve a keresztfára. Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, nyilvánosan megszégyenítette őket, és Krisztusban diadalmaskodott rajtuk. (Gal 2:14-15) Hallottam, hogy egy hatalmas hang megszólal a mennyben: „Most lett a mi Istenünké az üdvösség, az erő és a királyság, a hatalom pedig az ő Krisztusáé, mert levettetett testvéreink vádlója, aki a mi Istenünk színe előtt éjjel és nappal vádolta őket.  Legyőzték őt a Bárány vérével és bizonyságtételük igéjével azok, akik nem kímélték életüket mindhalálig. (Jel 12:10-11) Jézus legyőzte a testet is, az óemberi természetet: Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele, hogy megsemmisüljön a bűn hatalmában álló test, hogy többé ne szolgáljunk a bűnnek. Mert aki meghalt, az megszabadult a bűntől. . . . Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, hogy engedelmeskedjetek kívánságainak. (Róm 6:6-7, 12)

Jézus vérében hatalmas erő van. Le tudjuk győzni általa a világot, a Sátánt és a démonokat, a bűnt és az óemberi természetet. Ezért gyűlöli az ördög Jézus vérét. Ezért tesz meg mindent, hogy megakadályozza a vérről való beszédet. Jézus vérével szemben az ördög esélytelen. Ha meglátja a vért, akkor elgyengül és összeomlik mint egy romos ház.

A mai világ nem szeret a vérről beszélni. Visszataszítónak és primitívnek tartja a véresáldozatokat, és elutasítja Jézus keresztjét. Mi azonban nem hallgathatjuk el a keresztről és a vérről szóló üzenetet. Pál apostol sorai ma is aktuálisak, A keresztről szóló beszéd bolondság ugyan azoknak, akik elvesznek, de nekünk, akik üdvözülünk Istennek ereje. (1Kor 1:18)