Az ünnep és az ajándék összetartozik. Rendezett családokban születésnapon, házassági évfordulón az örvendezés fénypontja az ajándékok átadása. Természetesen így van ez karácsonykor meg húsvétkor is. Arról azonban még nem hallottam, hogy valakinek is eszébe jutott volna pünkösdkor is hasonló ajándékokkal kedveskedni bárkinek. (A Lélek ünnepén üdvözlőlapot is csak egyszer kaptam egy német barátomtól. A szó szoros értelmében meglepett vele…)
Az ünnep és az ajándék ezek szerint talán mégsem tartozik össze szükségszerűen. Vagy talán mégis?
Bizonytalankodásunk eloszlatása érdekében zarándokoljunk el a most ránk köszöntő jeles nap forrásvidékére! Abba a jeruzsálemi felházba, ahol százhúsz felnőtt várta egy ötven napja kapott ígéret beteljesedését olyan izgalommal, mint ahogy mi vártuk gyermekként a karácsonyi ajándékoktól elválasztó ajtó megnyílását.
Az első pünkösdkor az ég nyílt meg, és kiáradt a Szentlélek. Kiáradt, hogy Jézus Krisztus visszatéréséig mennyből küldött Pártfogónkként ő folytassa mennybe ment Urunk művét köztünk és általunk. Pünkösdkor a tanítványokat betöltő Lélek nem „üres kézzel” érkezett, hanem mindmáig kifogyhatatlanul áradó ajándéközönnel.
Akkor és azóta is bőven adja Isten Lelke az erőt, az örömöt, a vigasztalást. Ő nem felejt ki egyetlen hívőt sem a lélekgyümölcs ízes gerezdjeinek osztogatása során (Gal 5,22–23). A megváltottakat gazdagító, és általuk másokat is jól tartó közhasznú gyümölcsön felül személyre szabott meglepetéssel (karizmával) is gondoskodik arról, hogy mindenkor elmondható legyen az Úr gyülekezetének tagjairól: „mindenkinek saját kegyelmi ajándéka van Istentől: kinek így, kinek amúgy.” (1Kor 7,7) Talán jó is így, hogy a népszokás nem társított a Lélek ünnepéhez kézzelfogható ajándékokat. Figyelmünk ezáltal most nem szeretetre méltó emberi megajándékozóinkra irányul, hanem a – Szentlélek által hozzánk érkező lelki kincsekben gyönyörködve – minden jó és tökéletes adomány forrására, mennyei Atyánkra (vö. Jak 1,17).
Ezek után illő, hogy megajándékozottként ajándékozóvá legyél te magad is. De hogyan és mivel? E csodás pünkösdi ünnepen ajándékozd – most először vagy újból – egyfelől önmagadat Jézus Krisztusnak, másfelől áldozatos szeretetedet veled kapcsolatba kerülő embertársaidnak!