A húsvét az egyik legfontosabb keresztény ünnep. S ha ez az ünnepi alkalom bemerítéssel társul…
A bemerítkezés egy csodálatos döntés az életünkben, és az egyik legfontosabb is az Istennel való kapcsolatunk építésére és táplálására.
Azzal, hogy bemerítkezünk, Isten, ember és a sátán előtt is kimutatjuk, hogy Jézushoz akarunk tartozni, őt akarjuk követni, és teljesen rábízzuk magunkat. Ez egy örök pecsét az életünkön, amit nem moshat vagy törölhet le senki és semmi. Még ha el is távolodnánk Istentől, ő végig ott lesz mellettünk:
Azokon a nehéz napokon át / azért látod csak egy pár láb nyomát, / mert a legsúlyosabb próbák alatt / téged vállamon hordoztalak!
(Margaret Fishback Powers, ford. Túrmezei Erzsébet)
A világunk kezd hasonlítani Noé korához, de van egy különbség, amit csodálatos látni: ebben az értékvesztett világban is egyre több ember csatlakozik Isten családjához. Mára a közösségi média is tele van bizonyságtételekkel, személyes istenélményekkel, és rengeteg keresztény program készül az Istent keresők számára. Úgy tűnik, a mai romlott világ is végre belátja, hogy nincs hova, nincs miért tovább rohannia. Megtérések, csodák, bemerítések történnek, mert egyre többen ébrednek rá arra, hogy Isten létezik, nekünk pedig szükségünk van rá.
2023. április 9-én a Szegedi Baptista Gyülekezetben három gyermek tért meg Atyjához.
Ez egy olyan feledhetetlen ünnepi pillanat, melyben az egész gyülekezet és a mennyország is örvendezik, ugyanis akik egyesével a medencébe mentek és bemerítkeztek az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, meghaltak a bűnnek, és feltámadtak egy olyan életre, ahol „Jézus az Úr mindenek felett”. A sok lelki harc és kétség ellenére mindannyian hűségesen jártak a törekvők alkalmára, hogy felkészülhessenek a nagy napra. Krizsán Mirjamnak, Kovács Virágnak és Ócsai Ágnesnek is megvolt a maga kísértése a bemerítéssel kapcsolatban. Mirjam a barátja miatt aggódott, Virág a hitével küzdött, Ágnesnek pedig a bibliaismeretben kellett sokat fejlődnie. Kitartásuk nem volt hiábavaló, hiszen a gyülekezeti tagok örömmel fogadták be az „ifjakat”, és testvérükként tekintettek rájuk. „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek.” (Jak 1,12) Az alkalom igehirdetéssel kezdődött. Mindenki sokat épülhetett lelkileg Balázs André és Balogh Barnabás lelkipásztorok igei gondolataiból, valamint a bizonyságot tévő bemerítkezők őszinte szavaiból.
A bemerítkezők mindannyian keresztény háttérből származnak, és ez idáig is érezték, megtapasztalták Isten közelségét az életükben.
A 17 éves Krizsán Mirjam és a 16 éves Kovács Virág bizonyságtétele sokban hasonlított egymásra. Szavaikból a kereszténnyé válás folyamatának két alapvető útja, s ezáltal két fő keresztény embertípus képe jelent meg előttünk. Az első, aki keresztény családban nő fel, hallja az igét, befogadja azt, és dönt Isten mellett. A második, aki keresztény családban nő fel, hallja az igét, befogadja azt, és dönt, viszont megtérése után küzd, és nem tudja, hogy amit tett, az valós istenélmény volt-e, vagy csupán érzelmi fellángolás, de kitart Isten mellett annak ellenére is, hogy időnként erős kételyek gyötrik.
Mindketten megtértek egy-egy gyermektáborban, de később az Isten melletti döntés elhomályosult, és helyét átvette a kétkedés. Mirjamot azonban egy „rögtönzött dicsőítő esten” Isten a bemerítés útjára szólította, Virág pedig kétségbeesésében, reménytelenségében talált rá erre az útra. S ahogy telt-múlt az idő, a kétségek helyébe tanulással és számos megtapasztalással is megerősödő hit lépett. A törekvők alkalma és lelkipásztorunk (Balogh Barnabás) segítsége által egyre jobban megbíztak Istenben, a hitben, és egyre biztosabbak lettek a döntésükben.
Ócsai Ágnes 18 éves korától fogva kereste Istent. Ugyan szüleinek voltak keresztgyermekeik, de őt az édesapja nem engedte megkeresztelkedni. Ágnes tavaly döntött az Úr mellett egy bemerítési alkalmon, ahova valójában az unokája miatt ment el, de végül az ő lelkét érintette meg mindaz, amit ezen a felemelő ünnepi alkalmon tapasztalt. A törekvők bibliaóráján megismerkedett a Szentírással, és kezdte megérteni Teremtőnket. Az istentiszteleten elhangzó bizonyságtételeket és a fogadalomtételt követően Balázs André lelkipásztor testvér merítette be a hitvallókat. Végül az ifjúság köszöntése következett.
Ezen a napon mindenki lélekemelő pillanatokat élt át, a Szegedi Baptista Gyülekezet pedig három új taggal bővült.
Kívánom, hogy gyülekezetünk élete és személyes hitéletünk olyan példa lehessen a környezetünkben, mellyel másokat is az Isten útjára vezethetünk.
Kovács Virág (az egyik bemerítkező)