Beszámoló az EBMI-ről

Idén május 1–5. között került megrendezésre az EBMI (European Baptist Mission International – Európai Baptista Nemzetközi Misszió) éves közgyűlése, ahol Hegedűs Ádám missziós koordinátor és Téglási Lajos külügyi szaktitkár képviselte a Magyarországi Baptista Egyházat. Az idei találkozó különlegessége volt, hogy az EBMI 70 éve alakult és azóta végzi missziós és szociális munkáját európai baptista szövetségeket kötve össze ázsiai, afrikai, dél-amerikai és közel-keleti országok baptista szövetségeivel.

Az idei találkozó Bad Oeynhausenben volt, ahol a legtöbb tagország képviselői személyesen jelen voltak. A 70 évre való visszatekintés és ennek a megünneplése mellett fontos volt az előretekintés is. Izgalmas kihívás, hogy a donorországok – a legmeghatározóbb Németországgal az élen – milyen lelki állapotban vannak, hiszen ez kihat az együttműködés és a segítség jellegére is. Szomorú tény, hogy sok donorszövetségnél komoly belső feszültségek vannak, szakadások, csökkenő taglétszámok, hitbeli elbizonytalanodások és gyengülő elköteleződés. Több beszélgetésünk is volt németekkel, finnekkel, olaszokkal, osztrákokkal, norvégokkal, és beleláttunk a küzdelmeikbe, amelyek visszatükrözik az egyes társadalmakban meglévő komoly erkölcsi, etikai és szociális feszültségeket.

Másik oldalról viszont örömteli látni, hogy azokban a partnerországokban, amelyek a támogatások és a missziós segítések célzottjai, szinte kivétel nélkül növekedés és a szövetségek erősödése tapasztalható. Mindez úgy, hogy a legtöbb ilyen országban komoly anyagi és gazdasági nehézségek vannak, gyakran az elnyomás és üldöztetés is a mindennapi életük része, néha illegalitásban kell működniük.

Példaként említhetjük Indiát. Óriási ország, milliárdos népességgel, az ország különböző államaiban különféle vallások és szabályok vannak érvényben. Bizonyos államokban szabadon élhetnek és missziózhatnak a baptisták, máshol nagyon komoly üldöztetést élnek át a hinduk részéről. Kiközösítik és kizárják őket a társadalom különféle szolgáltatásaiból és lehetőségeiből, bevonják az útlevelüket, nyilvánosan megszégyenítik a vezetőket, amíg Krisztust vallják uruknak, de ha valaki áttér a hinduizmusra, akkor hirtelen minden ajtó megnyílik előtte. Mégis, ilyen körülmények között Isten Királysága növekszik és erősödik. Szociális szükségeket töltenek be – például szemkórház, lepramisszió, kaszton kívüliek felkarolása –, az oktatásban nyújtanak kitörési lehetőséget, és társadalomformáló erőként építik a saját településeiket. Az evangélium pedig terjed, új és új gyülekezetek alakulnak, és tömegek térnek meg.

Tökéletes példa az ottani viszonyokra Rufus testvérünk szolgálata, aki a hindu kasztrendszerből kiesett és teljesen magukra hagyott emberek felé kapott elhívást Andhra Prades államban. Az ottani, kaszton kívüli cigány és törzsi etnikumok között misszióznak. Ezeknek a reménytelen embereknek az életében nagyon erősen jelen van az alkoholizmus, a varázslás, az átkok és rontások félelme, javasasszonyok és varázslók örvendenek nagy tekintélynek, miközben óriási az írástudatlanság közöttük. Ijesztő kép. De amikor megjelennek közöttük az evangélium hirdetői, akkor szabadulások, életváltozások, helyreállások történnek, remény ébred, új gyülekezetek alakulnak, a gyereknek iskola indul, a vándorló életmód véget ér, és elkezdenek a közösség aktív, építő tagjaivá válni. Isten Lelke a teljes életre kiható változást hoz, ami minden szinten újjátesz. Ennek a missziónak hála 252 avatott cigány lelkipásztoruk van csak ebben az államban, és a hívők, a gyülekezetek száma napról napra növekszik.

Hasonló történeteket hallottuk Sierra Leonéból, Kamerunból, Namíbiából, Kubából, Peruból és még más helyekről. Isten építi az ő egyházát, és bár számos országban van gazdasági krízis, korrupció, elnyomás, üldöztetés – Krisztusnak ezek nem jelentenek akadályt.

Megemlítem még Törökországot, ahol egy pici baptista szövetség van csak, mindössze pár gyülekezettel, de stabilan növekszenek és új gyülekezeteket plántálnak. Ami pedig nagyon előremutató, hogy jelenleg 40 diákjuk van, akik mind a teljes idejű szolgálatra készülnek.

Mindezek a példák imatémák is. Ha a hírekben hallunk ezekről az országokról – rendszerint rosszakat –, akkor jusson eszünkbe, hogy Isten népe ott is jelen van, és az Úr munkája minden nehézség ellenére is halad előre és növekszik. Imádkozzunk értük, és figyeljünk rájuk, mert jelenleg a kereszténység – az elnyomás ellenére – Afrikában, Ázsiában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában növekszik, míg a nyugati világban hanyatlik. Ebből kifolyólag imádkozzunk magunkért is, és legyünk nyitottak Isten vezetésére, mert a mi környezetünkben élő emberekért mi vagyunk felelősek.

Téglási Lajos

külügyi szaktitkár