A reformáció 500. évfordulója kapcsán jelentette meg a Prudex és a Harmat kiadó közösen Luther Márton 147. zsoltárhoz írt kommentárját.
A könyvecskét 1531-ben írta a reformátor Hans Lösernek, Szászország örökös marsalljának ajánlva.
Ebben a kis írásban is nyomon követhetjük Luther gondolkodását, megalkuvást nem tűrő határozott kiállását az igazság mellett. Már csak azért is érdemes elovasni a könyvet, mert a mai fül számára kicsit idegen, de nagyon szép veretes szöveggel találkozik benne az ember.
A zsoltármagyarázat inkább igehirdetés akar lenni, mint teológiai exegézis. Gondolatait gazdagon illusztrálja mind a Szentírásból, mind az életből vett képekkel, ezáltal üzenete mindenki számára érthetővé válik.
A zsoltár egy dicsőítő ének, buzdítás Isten magasztalására.
Luther szépen kifejti, hogy Isten „nem követel jótéteményeiért nagy áldozatot, sem pompás drága kincseket. A legegyszerűbb tettet kéri: dicséretet és hálát, amelyek nem kerülnek fáradságba és erőfeszítésbe.”
Isten népe mégis hajlamos arra, hogy megfeledkezzen erről a feladatáról. Hogy a világ nem dicsőíti az Urat, az természetesnek mondható, de hogy Jeruzsálemet is buzdítani kell erre a tevékenységre, az szomorú. Az egyház életében úgy, mint a hívők életében is természetesnek kell lennie, hogy Teremtőjét, Megváltóját magasztalja.
Luther végigveszi a zsoltár alapján, hogy mi okunk van dicséretre. Ajánlom ezt a szép kiadványt minden testvéremnek az Úrban. Indítsa olvasása igaz dicséretre és hálaadásra szívünket és ajkunkat!
Megrendelés: http://www.harmat.hu/uzlet/a-147-zsoltar-magyarazata/