Több mint egyéves előkészületi és szervezési munkák után október 22-én a Stefánia-palota patinás neobarokk épületében került megrendezésre a Reformáció művészettel elnevezésű első baptista művészeti munkakonferencia.
Szervezője a Magyarországi Baptista Egyház Háló Gyula vezette kommunikációs csoportja által indított Comenius Ház kulturális és médiaprojekt csapata volt. Az egynapos rendezvény létrehozásának célja, hogy a résztvevők megtalálják a választ arra a kérdésre, hogy a művészet eszközeivel miként érhető el leginkább a befogadó közönség lelke úgy, hogy valódi változásokat is képes legyen kiváltani egyéni, gyülekezeti, illetve társadalmi szinteken. A kezdeményezés célja az is, hogy a baptista művészek megismerjék egymás munkásságát, és együtt gondolkodva, illetve együttműködve találjanak megújuló művészeti utakat és formákat az evangélium hirdetésére. A meghívottak között voltak a legkülönbözőbb művészeti ágak alkotói, képviseltették magukat zeneművészek, építészek, irodalmárok, a vizuális művészetek művelői, jelen voltak művészetterápiával foglalkozó pedagógusok és színházi szakemberek is.
Délelőtt 9 órától érkeztek a lelkes és izgatott résztvevők az ország számos pontjáról, akik kíváncsian álltak a nap eseményei előtt. Többen számoltak be arról, hogy nagyon várták a konferencia napját, hiszen ilyen jellegű kezdeményezéssel még nem találkoztak, bár szükségét érezték már a korábbiakban is, ezért nagy örömmel fogadták a konferencia megrendezésének hírét. Arról ugyan kevesebb elképzelésük volt, hogy mit hozhat ez a nap pontosan az életükbe, de abban biztosak voltak, hogy Isten okkal hívta őket el erre a helyre.
A konferencia 9:30-kor vette kezdetét Háló Gyula kommunikációs szaktitkár köszöntő és tájékoztató szavaival, amelyet Papp János egyházelnök ünnepi köszöntője követett, amelyben felidézte a betániai Mária történetét – aki megkente olajjal Jézus lábát –, egy olyan eseményt, amely mindenkiből kiváltott valamit, amely Jézusnak, Jézusról és Jézusért történt. Az egyházelnök beszédében erre bátorította a jelen lévő művészeket: „Töltsön be mindannyiunkat a betániai Mária lelkülete, és minden szolgálatunk, egész életünk eredője olyan legyen, mint az övé!”
Fekete György, az MMA elnöke Hit és művészet című előadásában kifejtette, hogy a keresztény művészeket Jézus küldi, és ennek a küldetéstudatnak engedelmeskedni kell. Az elnök úr felidézte egy találkozását Pilinszky Jánossal, akitől megtanulta: a művész üresen jön a világra, és üresen is kell elhagynia azt. Ezzel utalva arra, hogy létre kell hoznia a műveket, amelyek lehetősége benne van, ezzel beteljesítve hivatását.
Az elnök úr beszédét Kovács István, az Újpesti Baptista Gyülekezet karnagyának demonstrációja követte, amelyben egy kamarakórus segítségével mutatott be néhány kórusművet, felhívva a közönség figyelmét arra, hogy mennyire fontos a kórus és a karnagy együttműködése. A kamarakórussal több szituációban mutatta be, hogy mikre fontos odafigyelni a kórusvezetés során.
A második rész előadásai a tehetséggondozásról, illetve a gyülekezetekről mint lehetséges tehetségpontok témájáról szóltak. A panelt Péter-Szarka Szilvia pszichológus, a Debreceni Egyetem adjunktusának előadása nyitotta meg. Őt követte Szász Veronika, a Baptista Szeretetszolgálat területi igazgatója.
Szilágyiné Bodnár Erzsébet (II. Rákóczi Ferenc Magyar–Angol Két Tanítási Nyelvű Baptista Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, Téglás) az iskoláink művészeti tehetséggondozásának modelljéről és eredményeiről számolt be.
A harmadik rész Kodály Zoltán Marosszéki táncok című zongoraművének meghallgatásával vette kezdetét. Szilágyi Valéria zongoraművésznő kápráztatta el játékával a közönséget.
Őt Surányi-Szebedinszki Szandra (irodavezető, Kommunikációs Iroda, Budapesti Corvinus Egyetem) követte a művészeti brandről (márka) szóló előadásával. Fontos üzenete volt, hogy a brandépítés lényege, hogy az emberekben érzéseket, gondolatokat, asszociációkat keltsünk. Ha eszükbe jut egy-egy művész vagy a műve, ezzel a figyelem felkeltése és a kiemelkedés biztosíthatóvá válhat.
Dr. Nagy Imre orvos, író zárta a konferencia délelőtti plenáris részét habán elődeink gyógyító művészetéről tartott érdekes előadásával. A hallgatóság számtalan különleges információhoz juthatott a habánok udvarházainak életéről, amelyek építőleg hathatnak mai közösségeink fejlődése szempontjából. Példaértékű lehet számunkra közösségeikben az összetartás, a megbízható, precíz, kimagasló munkavégzés különböző foglalkozásokban, és a környezet gazdasági és társadalmi életére gyakorolt pezsdítő hatás.
A délután folyamán a jelenlévők művészeti ágak szerinti műhelymunkákban vettek részt.
A konferencia meghívottai közül többen számoltak be arról, hogy Isten világossá tette számukra ennek a napnak a célját, így sokak hálával és örömmel a szívükben távoztak. Megértették az Úr üzenetét, hogy művészeti küldetésük megerősítésével annak továbbvitele a feladatuk. Örömmel fogadták az új ismeretségeket is ezen a napon, amelyek által Isten újabb eszközöket ajándékoz számukra ahhoz, hogy formálni tudja őket.
A konferenciát egy kéthetes budapesti és országos rendezvénysorozat ölelte körbe Baptista Művészeti Napok címmel. A művészeti munkakonferencia megrendezése egy hosszú távú kezdeményezés első állomásainak egyike, amelyben a baptista testvérek közötti együttműködés a művészet dimenzióiban is megvalósulhat.
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
