Brassó városa a honfoglalás előtt is lakott település volt. A várost körbe ölelő hegyek egyik magaslatán építtetett először egy tekintélyes erődvárat István királyunk ezer évvel ezelőtt.
Később II. Endre király a Szentföldről kiszorult német lovagrend keresztesvitézeinek adományozta a várat határőrizet céljából.
Ettől kezdve több hullámban német-szász telepesek érkeztek nagyobb számban Dél-Erdélynek erre a legkeletibb vidékére. Magyar királyaink közül többen is megfordultak ezen a Kárpátok-ölelte szép fekvésű településén, sőt még országgyűlést is tartottak a város falai között.
A mohácsi csatavesztés után hányattatott sors jutott Brassó városának is. A török megújuló támadásaival szemben a környék szász városfejedelmei fogtak össze és a Déli-Kárpátok vonulatát követve erődvárakat építve védték, amíg tudták Magyarországnak ezt a legkeletibb régióját.
A reformáció időszakában Brassó egy fejlett polgárosodó, többségében német nyelvet beszélő város volt. Ennek volt köszönhető, hogy Luther egyházreformjának híre ebben a szász vezetésű városban terjedt el elsőként Erdélyben. A 16. századtól kezdve egyre jelentősebb volt a magyarság jelenléte is a városban, ami az igen fejlett német és magyar anyanyelvű iskolarendszer jelenléte is igazol.
Brassó reformációja a város híres szülöttjének, Honterus János tudós prédikátor tevékenységéhez kötődik. A Bécsben, Regensburgban, Krakkóban, Bázelben, Wittenbergben tanult képzett teológus szülővárosába visszatérve, 1532-től kezdve határozottan hirdetni kezdte a reformáció legfőbb alapigazságait. Halaszthatatlan feladatnak látta többek között az anyanyelvű igehirdetés bevezetését és az istentisztelet liturgiájának megújítását.
Tevékenysége nem csak az erdélyi szászokra gyakorolt nagy hatást, hanem a Brassó környéki magyar településekre, így a Barcaság és Háromszék vidékére is. A brassói reformátor még nyomdát is működtetett, amely segítségével teológiai művek mellett a különböző tudományterületen gyűjtött ismereteit is népszerűsítette. Számos kiadványa között az iskolai oktatásban nélkülözhetetlen tankönyveket is megjelentetett.
A brassói középpontjában álló hatalmas szász evangélikus fekete templom Erdély legnagyobb katedrálisa az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása. 1542-ben, a város reformációja idején a protestánsok tulajdona lett, melynek lelkészévé Luther személyes ajánlására Honterus Jánost választották. A templom szomszédságában felépített híres iskolában tanult később Károli Gáspár (1529–1592) protestáns lelkipásztor is, akinek a Biblia első teljes magyar fordítását köszönhetjük…
Itt kell megjegyeznem, hogy Erdély protestáns múltjához jelentősen hozzátartoznak a Bethlen Gábor fejedelem által 1622-ben Gyulafehérvár környékére (Alvinc) letelepített anabaptista habánok is. A felnőtt hitvalló keresztséget/bemerítést gyakorló reformirányzat tagjai hitük megőrzése és családjaik fenntartása érdekében közös gazdasági udvarokat hoztak létre, amelyekben a jeruzsálemi gyülekezet mintáját követve vagyonközösségben éltek. Különböző ipari tevékenységeik közül a fazekas iparáguk volt a leghíresebb. Ragyogó ón- és ólommázzal bevont, újszerű díszítményű csempéikkel már a 17. század első felében meghódították az erdélyi nemesi réteget. A habán kályha fogalommá vált Székelyföld területén is.
A habánok mesteri kivitelezésű kerámiaművészete igen komoly konkurenciát jelentett a szászok agyagművességére nézve, emiatt Brassó piacait lezárták a habán fazekasok elött. A város vezetése ezzel törvényesen elutasította a habánok által képviselt anabaptista hitágazatot is. Ennek ellenére Dél-Erdély városai és Székelyföld területén a brassói fazekas céh készítményei mellett a habán fajansz kézműves termékek is elterjedtek, ezzel erőteljesen befolyásolva a székely fazekasok tevékenységét és ízlésvilágát…
Brassóban a baptista misszió kezdete 1876-ra vezethető vissza, amikor Novák Antal, a Brit- és Külföldi Bibliatársulat munkatársa terjesztette a Szentírást és hirdette az evangéliumot a brassóiaknak. 1877-ben Meyer Henrik is járt Brassóban és bemerítette a gyülekezet alapító tagjait.
Novák Antal 1877-ben bekövetkezett halála után a gyülekezet elöljárója Grómen János lett, később pedig Tatter L. Vilmos lelkigondozásában fejlődött tovább. Ebből sarjadt ki később a brassói magyar baptista gyülekezet.
Ebben az időben a gyülekezetben együtt voltak a német, magyar és román nyelvű testvérek. Az istentisztelet német nyelven folyt. A magyar nyelvű istentisztelet 1903-tól indult meg a városban. Még ebben az esztendőben járt itt Kornya Mihály gyülekezetplántáló evangélista is, aki bemerítést is tartott. Udvarnoki András 1904-ben érkezett a városba Budapestről, aki egy hetet töltött Brassóban. Szolgálatának végén egy újabb csoport merítkezett be.
1905-ben váltak külön a magyar hívők a németektől, és megalakították a Brassói Magyar Baptista Gyülekezetet. A német nyelvű baptistákkal megmaradt a jó testvéri kapcsolat. Amikor a német gyülekezet imaházát lebontották a 60-as években, a magyar imaházban kaptak helyet. 22 éven át a kisteremben gyűltek össze, egészen 1991-ig, amikor a kivándorlás miatt megszűnt a brassói német baptista gyülekezet.
Az elmúlt évtizedekben gyülekezet lelkipásztorai többek között Molnár Károly, Bán Gábor, Lőrik István, Kóródi István, Ilonka Mihály, Dr. Culman Géza, Ilonka István, Kulcsár Sándor, Borzási Gyula, Kiss Ottó Károly, Mike József és Deák Zsolt testvérek voltak. Jelenlegi imaházukat 1959-ben építették, majd a rendszerváltás után korszerűsítették. Brassóban a magyar gyülekezeten kívül 4 román ajkú baptista, 2 pünkösdi, 3 testvérgyülekezet és még 8 más evangéliumi román ajkú közösség hirdeti az evangéliumot a városban.
A Brassói Magyar Baptista Gyülekezet 2017. november 24-25-én emlékezett meg a Reformáció 500. évfordulója alkalmából a reformáció népi irányzatához tartozó anabaptista mozgalom kialakulásáról, különösen az Erdélybe menekülő ágáról. Ezen túl a baptista világmisszió kibontakozásáról, valamint Kornya Mihály, a magyar baptisták ugartörő apostolának munkásságáról és a Kárpát-medence népeire gyakorolt hatásáról nyerhettek áttekintést a résztvevők, jelen beszámoló írójának bibliai és történelmi előadásai nyomán. Soli Deo Gloria!
Dr. Mészáros Kálmán
egyháztörténész
Elindult egyházunk hírlevele, melyben tájékoztatást adunk aktuális híreinkről, eseményeinkről. Iratkozzon fel ön is!
Köszönjük mindenkinek, aki idén a baptisták társadalmi szolgálatát támogatta adója 1+1%-ával!
