Új reményekkel a hazatérő tékozlók

2019. június 23-án egy különleges alkalmat ünnepelhettünk, hiszen hárman csatlakoztak a Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezethez: Mónika, András és Erika. A bemerítési istentiszteleten sok hittestvérünk, barátunk és érdeklődő rokonaink, ismerőseink voltak jelen, hogy közösen ünnepeljük Jézus Krisztust, s hálát adjunk kegyelméért, hiszen – ahogyan az a bizonyságtételekben is hallatszódott – ő még ma is várja haza a tékozlókat.

Először Mónika osztotta meg velünk életútját, aki már egészen fiatal korától kezdve hallott Istenről és olvasta is a Bibliát, noha még akkor nem értette azt. 16 éves korában a családja nem látogatta többet a gyülekezetet, ahová eddig jártak, s ez Mónikában egy Istentől való elfordulást, rossz lelkiállapotot eredményezett. Az évek múltával Szegedre került, mivel orvostanhallgató lett az egyetemen – itt csoporttársai hívására eljött a Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezetbe, ahol az Úr igéje megszólította őt. Megértette, hogy Jézus bűntelenül meghalt érte, a bűnösért, és így Krisztus által kapcsolatba kerülhet az Atyával. A régebben önző, makacs, hirtelen haragú lányt Isten fokozatosan elkezdte formálni az ő jellemére, hogy másokkal kedvesebb és nyitottabb legyen. A szívében elindult változást mindannyian láthatjuk életén, akik ismerjük őt – szavai és élete a Krisztustól kapott szeretetről tanúskodnak.

A következő bizonyságtevő András volt, aki istenfélő édesanyja hatására egyfajta vallásos ismeretre jutott. Kis korában megkeresztelték, később bérmálkozott, ám mivel édesapja ateista volt, a család idővel teljesen eltávolodott Istentől. Életének első 40 éve lázadással volt teli, mely lelkület az Erikával kötött házassága után sem változott meg benne. A rendszerváltást követő időszakban politizálásba fogott, és rossz társaságba keveredve egyre mélyebb bűnökbe ment bele, melyek maguk után vonták az erkölcsi és magánéleti bukást. Mindezek közepette feleségében mindinkább sürgetőbb volt az Isten iránti szomjúság, s Erikát követve András is eljutott először a helyi katolikus templomba, majd később a Kecskeméti Baptista Gyülekezet alkalmaira, ahol Mike Sámuel prédikációjában az Úr megszólította és hazahívta tékozló fiát. András igennel felelt a hívásra, és könnyek közötti imában adta át életét a Megváltójának. A Krisztusban újjászületett férjet és családapát Isten több fontos döntésben is vezette, melyek által a fókuszba Jézus helyeződött az addigi énközpontúság helyett. Így értékelődött fel benne és feleségében is a gyülekezethez tartozás fontossága, ami következtében Isten a gyülekezetünkbe vezette őket, ahol további lelkigondozást és tanítványozást kaptak.

Erika, András felesége, bár hívő nagycsaládból származott, felnövekedve ő is eltávolodott Istentől. Az Úr Jézus felé való vágyakozás azonban mindvégig ott maradt a szívében. Férjhezmenetelét követően ezt az űrt egy másik közösségben kívánta betölteni, ahol egy újjászületett lány vezette őt Krisztushoz. Belülről megújulva azonban a rendszeres templomba járás már nem bizonyult elegendő lelki tápláléknak, ezért keresgetésbe kezdett, ami során rátalált a Kecskeméti Baptista Gyülekezet tanításaira, ahova később férjével együtt el is mentek. Az idő múlásával egyre tisztábban látta Isten vezetését, mely szerint szükségük van egy helyi gyülekezetre, hogy hitükben növekedhessenek és egyre szilárdabbá válhassanak. Miközben a keresés időszaka zajlott, egy hívő barátnőjét meglátogatta külföldön, ahol bibliatanulmányozás közben Isten megmutatta neki a bemerítés igazságát és szükségességét – ő hitét megvallva a kinti hittestvérek körében követte Jézusnak ezt a parancsát, s ott bemerítkezett. Hazatérve a Szent Szellem vezetésére hallgatva a Szegedi Új Remény Baptista Gyülekezetben érezték azt, hogy lelki otthonra találtak.

Az ünnepi alkalmunkon az anyagyülekezetünk, a Debreceni Új Remény Baptista Gyülekezet lelkipásztora, Tóth Sándor hirdette Isten igéjét. A Bibliában leírtak alapján azt a bátorító üzenetet adta át, hogy egyedül Jézus halt meg értünk, miattunk és helyettünk – magunktól sosem kerülnénk a mennybe, azonban Krisztus áldozatát elfogadva ez az Istentől való elválasztó szakadék áthidalható.

Az erőteljes prédikációt követően – amely során többen jelezték, hogy szükségük van Jézus Krisztus kegyelmére és szeretetére – Sipos Márk lelkipásztorunk igerészekkel alátámasztva mondta el az egybegyűlteknek a hitvalló bemerítés fontosságát és szükségességét. A fogadalomtételt és víz alá merítést követően megkezdődött a köszöntések sora, ahol a gyülekezetünkből Kiss Brigittát követően Jánosi Imre a Nagymányoki Baptista Gyülekezet részéről adta át szívélyes üdvözletét a bemerítkezőknek.

Az istentiszteletünket mély beszélgetésekkel zártuk a szeretetvendégség körében.